Kényszermunkásokra emlékeztek Balfon

2011. december 5. 07:57

A második világháború végén, 1944. december 4. és 1945. március 31. között az NSDAP és az SS felügyeletével Sopron vidék egyik legnagyobb erődítő munkatáborát létesítették Balfon. Az ide hurcolt zsidó és keresztény kényszermunkásokkal, munkaszolgálatosokkal és más foglyokkal építették az akkori német-magyar határvidéken a Südostwall (Délkeleti Fal) erődrendszert. A munkaszolgálatosokat a község kiürített bikaistállójában és a gazdák pajtáiban helyezték el. Az erődítési munkálatok a községet övező magaslatokon, a terep adta mélyedések felhasználásával folytak. A nélkülözések, a higiénia hiánya és az embertelen bánásmód miatt - a helyiek embermentő akciói ellenére -, ezrek pusztultak el. Itt vesztette életét a magyar irodalomtörténet nagy tehetsége, Szerb Antal író, a költő Sárközi György és az esszéíró Halász Gábor. A téli kényszermunka idején, Balfon és a környező településeken közel nyolcezer munkaszolgálatos, női és férfi kényszermunkás halt bele a brutális hajszába, a betegségekbe, vagy esett áldozatul az SS kivégzőosztagainak.

A Balfon és környékén legyilkolt zsidó áldozatok emlékére 1948. május 17-én amerikai adományokból felavatták a Füredi Oszkár építészmérnök által tervezett emlékművet. Rajta a következő felirat olvasható: „Ezen emlékmű látóhatárán belül 2000-nél több zsidó hittestvérünk esett áldozatul az 1944-45. évi emberi őrületnek. Itt 100-nál több mártír alussza örök álmát.” 1968. május 5-én Szerb Antal tiszteletére adtak át emlékművet a Temetődombon, Szerb Antal özvegyének jelenlétében. A munkaszolgálatosok menetelését ábrázoló dombormű Fodor János újkéri pedagógus munkája. A dombormű talapzatán nyitott könyv fekszik, lapjain Szerb Antal hitvallása: „ A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.” A talapzat oldalán elhelyezett márványtábla szövege: „Emeltetett a több ezer mártír, köztük Szerb Antal tiszteletére, akik 1944-45-ben itt és a környéken estek áldozatul a fasiszta vandalizmusnak. A Soproni Járás dolgozói.” Az emlékművet vandál kezek 2005-ben megcsonkították.

2007-ben a Holokauszt Emlékközpont tudományos munkatársai: Szita Szabolcs professzor, vezető történész irányításával pályázatot dolgoztak ki az emlékművek helyreállítására, megújítására. A Holokauszt Emlékközpont szervezőmunkával, az Európai Unió, az osztrák Zukunftsfonds, Sopron megyei Jogú Város, a Miniszterelnöki Hivatal és a Nemzeti Kulturális Alap jelentős összeggel támogatta az új nemzeti irodalmi-történelmi emlékhely megvalósítását, amelynek tervét Winkler Barnabás építész és Kutas László szobrászművész készítette el.

Az új nemzeti irodalmi-történelmi emlékhely alapkövét 2008. május 23-án helyezték el, majd ugyanezen év július 4-én felavatták az impozáns, európai színvonalú és jelentőségű, az erőltetett menetet szimbolizáló új emlékművet. Az új nemzeti irodalmi-történelmi emlékhely alapkövének lerakásához kapcsolódóan 2008. május 23-25-én Balfon magyar, osztrák és szlovák tudományos kutatók, egyetemi oktatók, tanárok, részvételével megtartották az első balfi nemzetközi tudományos konferenciát.

Az idei emléknapi program Sopronban Az emberség a nevelésben – Nevelés az emberségre elnevezésű, kétnyelvű pedagógiai konferenciával kezdődött a Nyugat-magyarországi Egyetem pedagógiai karán. A Kismartoni Egyházmegyei Gimnázium és Általános Iskola fúvószenekarának műsorát követően Dr. Michael Zimmerman, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete, Josef Mayer, Kismarton alpolgármestere és prof. dr. Haraszti György, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a résztvevőket. A helyszínre Budapestről külön busszal diákcsoportok is érkeztek. Emlékútjuk programjában szerepelt: az abdai Radnóti emlékmű megtekintése mellett találkozó és ebéd kismartoni gimnazistákkal, közös koszorúzás a Balfi Nemzeti Irodalmi - Történelmi Emlékhelyen. Az emléknapot az Élő emlékezet elnevezésű konferencián dokumentumfilm megtekintése, túlélőkkel, szemtanúkkal való találkozás és beszélgetés zárta.