Múlt-kor.hu


	Gárdonyi: a tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő

Gárdonyi: a tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő

2011. november 29. 15:14 MTI

A tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő Gárdonyi Gézát is megismerheti a közönség a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Dobó István Vármúzeum A láthatatlan ember arcai című, szerda este nyíló közös budapesti kiállításán, amelynek fókuszában az író történelmi regényei állnak.

H. Bagó Ilona, a PIM muzeológusa elmondta, hogy a 100 éves A Pál utcai fiúk című regény elnevezésű, 2007-2008-as kiállítás sikere láttán döntötték el, hogy tárlatot rendeznek az iskolások körében szintén népszerű Egri csillagoknak is. "Így került először képbe Gárdonyi Géza. A kiállítást pedig azért közösen rendezzük, mert az író hagyatéka a Dobó István Vármúzeum tulajdonában van" - fogalmazott a muzeológus.

A hagyatékról elmondta, hogy a Gárdonyi-emlékház gazdag gyűjteményében kéziratok, festmények, jegyzetek, könyvek találhatók. "Egy teljesen berendezett ház maradt fenn Gárdonyi után, így nyilvánvaló volt, hogy erre a törzsanyagra épül majd a kiállítás" - emelte ki.

A tárlat a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert ötmillió forintból készült, és 2012. október 2-ig lesz látogatható Budapesten. Ezt követően a kiállított anyag Egerbe utazik, majd 2013-ban - az író születésének 150. évfordulóján - országos vándorútra indul, így látható lesz Agárdon, Balatonfüreden, Balassagyarmaton, Szekszárdon és Székesfehérváron is - emelte ki H. Bagó Ilona.

A láthatatlan ember arcai című tárlat mintegy 140 négyzetméteren terül el. "Az első teremben a történelmi regényeket, A láthatatlan embert, az Egri csillagokat és az Isten rabjait mutatjuk be, a másodikban az Ida regényét, valamint a meseíró Gárdonyit. Itt találkozhatnak a látogatók az író titkosírással vezetett naplójával" - ismertette a kiállítást H. Bagó Ilona, hozzátéve: ez utóbbi helyen mutatják be a tudós Gárdonyit is.

Megtekinthető lesz íróasztala, amelyen az Egri csillagok című regényt írta, írógépe, utazóbőröndje és "vándorbotja", pipái, könyvtárának legszebb és legizgalmasabb kötetei, kávékiöntője, pecsétnyomója, valamint számos tollal, illetve géppel írt kézirata.

"A tárlaton egy nagyon sokoldalú író portréja bontakozik ki" - jegyezte meg a kutató, aki kiemelte: az Egri csillagokhoz kapcsolódva korabeli fegyvereket is meg lehet majd tekinteni, néhány másolatot pedig kézbe is lehet venni. "Tudjuk, ki volt az Isten rabjainak a múzsája, ezért Feszty Margit portréját is kiállítjuk" - tette hozzá,

A tárlaton játszósarkot alakítanak ki a kisebbeknek. "Puzzle-ből ki lehet majd rakni az egri vár alaprajzát, a mesehallgatáshoz készült sámlikra pedig a Gárdonyi-mesék szereplőit festettük fel" - mondott néhány példát a muzeológus, majd hozzátette, hogy a titkosírással készült naplóhoz is kapcsolódik játék: ha kirakja valaki titkosírással Török Bálint nevét, akkor kiszabadul a börtönből.

A muzeológus arról is beszélt, hogy a naplót csak 1969-ben fejtette meg Gilicze Gábor fordító és Gyürk Ottó alezredes, előtte sok legenda szövődött a kézirat köré. "Kiderült, hogy leginkább az írói munkával kapcsolatos és nyelvészeti elképzeléseit vetette papírra" - magyarázta H. Bagó Ilona, aki szerint Gárdonyit az elrejtőzés játékos formája izgatta a titkosírásban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Gárdonyi: a tudós, a kutató, a festő és a rejtőzködő

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra