Könyv a kárpátaljai magyar nemzetiségi politikáról
2011. november 20. 13:01 MTI
Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján (1939-1944) címmel jelent meg a napokban a témában úttörőnek számító könyv Ungváron.
A kötet szerzője, Brenzovics László még a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem doktoranduszaként választotta disszertációja témájául a magyar kormányzat kárpátaljai nemzetiségi politikáját. Most megjelent könyvében összefoglalta mindazt, amit az elmúlt években a magyarországi és kárpátaljai levéltárakban összegyűjtött e tárgyban írta a kötetről pénteki számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap.
A cikk szerint Brenzovics az első kárpátaljai magyar szerző, aki a kötet mintegy kétszáz oldalán kísérletet tesz a visszacsatolt Kárpátalja történetének tudományos feltárására. Írásában rávilágít a magyar nemzetiségpolitika alakulására és Kárpátalja helyzetére a visszacsatolás előtt, majd a magyar katonai közigazgatás és a polgári közigazgatás korszakának történéseit és problémáit elemzi.
A szerző a többi között megállapítja, hogy Kárpátalja Magyarországhoz való visszacsatolásának fogadtatása ambivalens volt: "a helyi magyarság nyilvánvalóan örült, az elkötelezett ukránok számára mindez tragédiát jelentett, a többség azonban közömbösen vagy várakozással tekintett a jövő elé". Mint rámutat, Teleki Pál miniszterelnök szándéka a katonai közigazgatás időtartamának minél szűkebbre való szorítása és az autonómiának a mihamarabbi megvalósítása volt Kárpátalján. A második világháború kirobbanása és Magyarország hadba lépése azonban végleg levette a napirendről a kárpátaljai autonómia rendezését.
"A helybeli szláv elit a cseh uralom húsz éve alatt igen jelentős változásokon ment keresztül, s többségük meggyőződéses hívévé vált az ukrán vagy a nagyorosz irányzatnak vagy a kommunizmus eszméinek. Mivel az egész cseh érában a politika elsősorban a nyelvi kérdés és az autonómia körül forgott, e kérdések rendezését várták a magyar kormányzattól. Mivel azonban ez az ismert körülmények miatt nem az elképzeléseiknek megfelelően történt, frusztráltak lettek, s sértve érezték magukat" - írja a szerző.
"Kárpátalja részben még mindig ugyanazokkal a problémákkal küszködik, mint hetven éve. A lezáratlan, kibeszéletlen múlt előkerül minden nem teljes egészében pragmatikus kérdés vitatásakor, legyen az az autonómia, a zászló, a himnusz, a vereckei emlékmű, Karpatszka Ukrajna, az elhurcoltak rehabilitálása, Suhevics, Bandera s még folytathatnám" - emlékeztet könyvének előszavában Brenzovics László, aki maga is politikus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) volt elnökhelyettese.