Magyarország talán leghíresebb, de biztosan legkiterjedtebb világörökségi értékét, a Tokaj-Hegyalját sokan sokféleképpen gondozzák, építik, hogy fenntarthassuk. De ahhoz, hogy méltón menthessük meg az utókor számára, ahhoz nemcsak jóakarat és pénz kell, hanem „kultúra is kell oda, hogy szakszerűen és gazdaságosan használjuk fel a pénzt és munkaerőt, és lélek is kell oda minden poklon keresztül kitartó, ami Hála Istennek elpusztíthatatlan őserejében meg van ma is Hegyalján” – kezdte gondolatait Dr. Ambrózy Ágoston 1932-ben egy, a Tokaj-Hegyaljával foglalkozó tanulmányában.

A rézkor óta lakott Tarcal Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén, a Tokaji-hegy előterében fekszik, Tokajtól 7, Szerencstől 12 km-re. Neve a honfoglalás egyik vezérétől, Turzoltól származhat, aki Árpádtól ajándékba kapta az itteni hegyet. A hamar mezővárosi rangot nyert település a török kor után lendült fel igazán, a XVIII. századtól a XIX. század közepéig, amikor is a szőlő- és bortermelés a leginkább virágzott. Ezután a filoxéra járvány a szőlő nagy részét elpusztította, így amíg újra nem sarjadt a szőlőszár, az itt élők – lehúzódva a hegyekről – állattartással foglalkoztak. Ekkor kezdődhetett meg a település déli határán, a Takta folyó mentén az intenzívebb gazdálkodás.
Hát, ez szép!

A Tarcaltól délre húzódó terület, az ún. Kengyel-hát (mai Kishomokos) – Tarcal külterülete – és a Homok domb (mai Nagyhomokos) Tiszaladányhoz tartozik. Egykor mindkét birtoktest a gróf Szirmay család tulajdonában volt és szorosan összefüggött.

A gróf Szirmay család az évszázadok során mindig jeleskedett a honi kultúra és gazdaság felvirágoztatásában. A zempléni birtokokat házasság révén szerezték az 1640-es években, amelyeknek gazdaságilag is kiemelkedő térsége a tokaji szőlőbirtok volt. Szirmay István a Thököly-felkelésben való részvétele után rekatolizált és I. Lipót király mellé állt. Cserébe bárói, majd 1707-ben grófi címet kapott, Szirmabesenyőre költözött. A család innen kapta egyik előnevét, címerükben pedig egy hatalmas vörös rák látható.

Később többen a főrendiház tagjaként tevékenykedtek a köz ügyeiért vagy katonaként harcoltak a hazáért. A család a kultúrát is fontosnak tartotta, művészeket támogatott, múzeumi közgyűjtemények anyagát gazdagította adományaikkal. Talán a legismertebb Szirmay a hazai irodalom, történelem és történettudomány meghatározó tagja, gróf Szirmay Antal (1747-1812) Zemplén megye követe, helytörténész, író. De a család közkedveltségét az is bizonyítja, hogy számos irodalmi műben jelenik meg nevük, személyük, így Mikszáth, Jókai, Gárdonyi, Jósika és Passuth regényeiben bukkannak fel. Leszármazottaik sorában többek között olyan hírességeket találunk, mint Kazinczy Ferenc író, Mednyánszky László és Szinyei Merse Pál festőművészek, Pulszky Ferenc angliai nagykövet, báró Mecséry Dániel huszártiszt, Palugyay Jakab bor- és pezsgőkereskedő, valamint Kogutowicz Manó térképész.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2011. tél számában olvasható.