Mindig társadalmi krízissel járt együtt a klímaváltozás
2011. október 6. 11:28 Live Science
A történelem során a klímaváltozások nemcsak az élelmiszerárak növekedésével, hanem gazdasági válságokkal, zavargásokkal és háborúkkal is jártak – derült ki egy új tanulmányból.
„A társadalmi krízisek végső oka a klíma, a környezeti változás pedig a mindennapunk része, csakúgy mint az élelem, az egészségügy, a megtakarítások” – összegezte David Csang, a Hongkongi Egyetem professzora. Csang a klímaváltozásnak az emberiségre gyakorolt hatását elemezte, benne a társadalmi zavargásokkal és háborúkkal. A kutató korábban már rámutatott, hogy az időjárásban tapasztalt változások 1000 és 1911 között Kína keleti részében összefüggésben álltak a háborúkkal, s ez igaz volt a világ többi részére is.
Csang most a társadalom összes aspektusát megvizsgálta, s közvetlen kapcsolatot állapított meg a klimatikus viszonyok és a társadalmi szegmensek között. A kutató gazdasági, mezőgazdasági, kulturális és társadalmi faktorokat vizsgált meg Európa történetének háromszáz évéből (1500-1800). Ez alatt az idő alatt a kontinens komoly klimatikus változásokon ment keresztül; 1560 és 1660 között, a kis jégkorszak idején pedig Európában ökológiai, demográfiai és társadalmi krízisnek lehettek tanúi az emberek.
Csang rámutatott: a lehűlés következtében a mezőgazdasági termelés visszaesett, így az emberek egyre kevesebbet fogyasztottak, csökkent az átlagmagasság is. A termelés zuhanása miatt a földművesek kevesebb bevételre tettek szert, ami társadalmi elégedetlenséghez, később pedig elvándorláshoz és háborúhoz vezetett, ráadásul megnőtt az esélye a járványok kialakulásának is.
Erre az emberiség különböző technológiai megoldásokkal válaszolt; a szociális és kulturális változások öt-harminc évvel a klímaváltozás után jelentkeztek, mivel a technológiai tudás birtokában az emberek képesek voltak az élelmiszerhiányból fakadó nehézségeket kivédeni – éppen ezért a társadalmi átalakulások nem jelentkeztek annyira élesen a 18. században, amikor sokkal enyhébb változásokat mértek az időjárásban. „Az alkalmazkodást gazdasági, kulturális és pszichológiai részre bonthatjuk. Az utóbbi kettő sokkal hosszabb folyamat, ezért a kisebb hőmérséklet-ingadozás nem érinti” – magyarázta Zhang.