Múlt-kor.hu


	Akár a Napkirály is kimaradhat a francia tantervekből

Akár a Napkirály is kimaradhat a francia tantervekből

2011. október 5. 14:09 MTI

Nem csak a közép-európai országokban folyik folyamatos vita arról, hogy mi legyen a történelem-oktatás tartalma, mi legyen kötelező anyag és mi szabadon választható. Erről tanúskodik a párizsi Le Figaro, amely szörnyülködve ír arról, hogy a francia kollégiumokban - a 11-15 éves korosztályban, a francia fordított számozás szerint a VI. osztálytól az I. osztályig - alaposan ritkították a listán kötelezően szereplő nagy történelmi személyiségek számát.

Tudtak-e arról - kérdezte olvasóit a lap -, hogy Clovis, a frankok első királya, IX. (Szent) Lajos és I. (Szent) Ferenc francia uralkodók, sőt még IV. Henrik és XIV. Lajos, a két talán legismertebb francia király sem megkerülhetetlen tananyag ezekben az osztályokban. Vagy törölték nevüket a tantervből, vagy a szabadon választható kategóriába sorolták. Az oktatási minisztérium ezt azzal indokolta, hogy a VI. és az V. osztályban időt kell szentelni az Európán kívüli civilizációk tanulmányozására, az afrikai Malitól egészen a kínai han birodalomig. A Le Figaro Magazine hetilapban válaszul Dimitri Casali történész, az "Altermanuel dÍhistoire de France" című alternatív történelem-tankönyv szerzője vetette részletes bírálat alá a tantervet.

Így például a VI. osztály programja a III. századi Római Birodalomból átmenet nélkül ugrik Nagy Károly birodalmáig - hat évszázad kimarad. Így nem esik szó a IV. és V. század népvándorlásairól, a "barbárok" hódításairól, ami elválaszthatatlan része a földrész történetének. Hogyan lehet megérteni a francia királyság kialakulását Clovis (466-511) említése nélkül, vagy a francia állam kiépülését IX. Lajos (1214-1270) nélkül, vagy a reneszánsz korát I. Ferenc (1494-1547) nélkül? Vagy az állam szerepének érvényesítését, ha nem magyarázzák el XIII. Lajos (1601-1643) és Richelieu szerepét? Minden történész egyetért e személyiségek és politikai, gazdasági és kulturális életművük jelentőségét illetően - füstölög Casali.

Ami XIV. Lajost (1638-1715) illeti, őt az V. osztály több mint ezer évet átívelő programjának végére illesztették. A diákok számára a tanév végén szinte lehetetlen elsajátítani ennek a korszaknak az egészét, vélekedik Casali. A Napkirály életét "Az abszolút uralkodó felemelkedése" című fejezetbe zsúfolták bele, amely a XVII. század elejétől a XVIII. század kezdetéig terjed. Így előfordulhat, hogy ezt a fontos időszakot csak részlegesen vagy akár egyáltalán nem tanulják a diákok, hogy kimarad az abszolút uralkodó élete és kora, az akkori kulturális élet és művészek sora (köztük Lully, a zeneszerző, Moliere, a színműíró, La Fontaine, a meseíró vagy a drámaíró Corneille), akiknek megértése a történelmi háttérrel együtt lehet csak teljes.

A konzervatív Le Figaro "érdekesnek" tartja ugyan azt, hogy a tanterv az opcionális, választható témák bevezetésével nagyobb szabadságot biztosít a tanárnak saját kurzusa felépítéséhez, de bírálja annak gyakorlati megvalósítását. Így például az V. osztályos tananyag "nagy kulturális és intellektuális átalakulások" című fejezetének keretében a tanárnak vagy egy reneszánsz művészt, vagy egy korabeli mecénást, vagy egy művészeti színhelyet és az ott található műveket kell bemutatnia. Ez példának okáért azt jelenti, hogy Leonardo da Vinci, vagy Lorenzo di Medici, esetleg a Sixtusi kápolna lehet a téma az órákon, mindhárom azonban nem. Más példa: az abszolút uralkodó felemelkedéséről szólva választaniuk kell aközött, hogy I. Ferenc. IV. Henrik, XIII. Lajos vagy XIV. Lajos legyen a tananyag - ami szinte lehetetlen feladat.

A Forradalom és a Császárság kora a IV. osztály programjának része, ennek keretében az oktató a következő témák közül választhat: A politikai élet kialakulása; A nép a Forradalomban; A Forradalom és a nők; A Forradalom, a Császárság és a vallások; A Forradalom, a Császárság és a háború. Ez annyit jelent, hogy az Első Császárságról - vagyis Bonaparte Napóleon regnálásáról és bukásáról - legfeljebb valamelyik tematikus feldolgozás keretében fognak tanulni a francia középiskolások, és öt esetből háromban esetleg nem is lesz róla szó. Ez a korszak korábban a II. (az érettségi előtti) osztály tananyagában is szerepelt, de annak új tantervéből eltűnt.

Az alternatív történelmi tankönyv szerzője elképzelhetőnek tartja, hogy Clovis, XIV. Lajos vagy Bonaparte Napóleon és mások esetleg abból a megfontolásból kerülhettek a szabadon választható - azaz akár ki is hagyható - témák közé, mert egyesek szerint túl autoriternek, militaristának vagy terjeszkedőnek minősíthető a rendszer, amelyet egyikük vagy másikuk jelképez. A cikk szerzője szerint akár az is feltételezhető, hogy az oktatási programok tartalmát a "politikailag helyes" elve alapján állították össze, ám ez a moralizáló oktatási koncepció, mint írja, "a történelem manipulálását" jelenti. Holott, hangoztatja Casali, Clovis, I. Ferenc vagy Bonaparte Napóleon pályájának bemutatása "önmagában egyáltalán nem reakciós dolog". Persze nem szabad visszatérni a "nagy emberek" dicsőítő, megváltó, hősi, patrióta vagy dogmatikus ábrázolásához, amelyet történészek több nemzedéke örvendetes módon megkérdőjelezett és lebontott.

Éppen ellenkezőleg, be kell mutatni a diákoknak személyiségük összetettségét, saját korukba kell behelyezni őket, a legújabb kutatások fényében ki kell küszöbölni minden anakronizmust, tabut és legendát. Éppen ez szabadíthat meg a kliséktől, a sztereotípiáktól és a leegyszerűsítésektől. Éppen a nagy személyiségek adnak emberi arculatot a történelemnek, ők képesek igazi érzéseket kelteni a gyerekekben - érvel a Le Figaro Magazine történész szerzője.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Akár a Napkirály is kimaradhat a francia tantervekből

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra