Kényszermunkásokat alkalmazott a BMW-t is irányító család a nácik alatt
2011. szeptember 30. 09:36 The Daily Mail
A BMW többségi tulajdonrészét birtokló család leszármazottja évtizedes hallgatás után végre nyilvánosan is bevallotta, hogy a befolyásos família a náci időkben kényszermunkásokat alkalmazott a világháború idején, s zsidó cégekre tette rá a kezét.
Gabriele Quandt – akinek nagyapja, Guenther mintegy 50 ezer kényszermunkást alkalmazott fegyvergyárában a világháború éveiben – elismerte: hibának tartja, hogy a család ilyen sokáig hallgatott erről a korszakról. A férfi mindezt a család által felkért bonni történész, Joachim Scholtysecknek mondta, aki a kutatás során arra a megállapításra jutott, hogy Guenther Quandtot és fiát, Herbert lelkét is súlyos bűnök terhelik.
A vizsgálódás során kiderült, hogy a család a nácik által meghirdetett árjásítás alkalmával több, zsidók tulajdonában levő céget rekvirált. Herbert „része volt a rendszernek” – jelentette ki fia, Stefan a három évet átölelő tanulmány megszületése után, amelyet a család rendelt meg, hogy ezzel lecsendesítse a befolyásos família sötét ügyeit feltáró 2007-es dokumentumfilmen (The Silence of The Quandt Family) felháborodott közvéleményt.
A tanulmány szerint Guenther 1933. május 1-én, egy hónappal Hitler hatalomra jutása után lépett a náci pártba, de már korábban is latba vetette befolyását, s a párt magas rangú tisztviselőinél lobbizott az állami megrendelések elnyeréséért. Feleségétől, Magda Behrend Rietscheltől 1929-ben vált el, de ezt követően is jó kapcsolatban maradtak. Magda végül Goebbelshez ment feleségül, akivel a háború végén – miután hat gyermeküket megölték – öngyilkosságot követett el.
Guenther Quandt cége 1937-re komoly eredményeket tudott felmutatni, ezért Hitler a hadigazdaság vezetésére (Wehrwirtschaftsführer) kérte fel a férfit; a társaság három gyárban állított elő lőszereket, fegyvereket és tengeralattjáró alkatrészeket. A gyárakban dolgozó 50 ezer kényszermunkás közül több százan haltak meg, Hannoverben például egy tömegsír is előkerült, ahova a feletteseikkel vitába keveredő, kivégzett munkásokat temették. A tanulmány szerint orosz hadifoglyokat is alkalmazták a gyárakban, de Herbert például ukrán munkásokat fogadott fel a hétvégi víkendháza körüli munkák elvégzésére.
„A családfő a náci rendszer része volt” – állapította meg az 1200 oldalas tanulmány végén a szerző. „A Quandt család elválaszthatatlan a nemzeti szocialisták által elkövetett bűnöktől” – folytatódik az írás, amelyben a BMW ügye nem kerül elő, igaz, abban csak 15 évvel a háború után szerzett többségi tulajdonrészt a család.
Guenther Quandtot 1946-ban fogták el, majd internálták. Sokak legnagyobb meglepetésére a bírák arra jutottak, hogy a férfi csupán egy Mitlaufer, tehát a náci ideológia támogatója, de nem volt az események aktív résztvevője. Quandt 1948-ban szabadult, s több német cégnél is komoly állásokat kapott; 1954-ben éppen Kairóban töltötte szabadságát, amikor utolérte a halál.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
