Múlt-kor.hu

Térképek, hidak, költemények: a Jászkun kerület első mérnöke

Térképek, hidak, költemények: a Jászkun kerület első mérnöke

2011. szeptember 28. 11:27 Farkas Kristóf Vince

A 18. században Magyarország területén már több jelentős magyar földmérő és térképész dolgozott. A legismertebb közülük valószínűleg Mikovinyi Sámuel volt, de Balla Antal tevékenysége is kiemelkedőnek tekinthető, illetve kevésbé ismert földmérő volt idősebb Bedekovich Lőrinc is. A földmérőről idén különösen is aktuális megemlékeznünk, hiszen kétszázhatvan éve született.

A szlavóniai eredetű komori Bedekovich család a nemesi igazolást IV. Béla királytól nyerte el. A 17. század végén a család egy tagja Jászapátiban telepedett le. Idősebb Bedekovich Lőrinc redemptus vagyis az 1745-ös jászkun Redemptioban (földváltásban) részt vett családban született 1751. augusztus 8-án. Földmérői vizsgáját 1777 és 1779 között a budai Királyi Egyetemen teljesítette. A Jászkun Kerület 1779. június 2-án választotta meg a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság közös földmérőjévé; ekkor Jászfényszarun telepedett le feleségével, Pruzsinszky Erzsébettel, és itt születettek gyermekei, Mária, Vencel és Lőrinc is.

Idősebb Bedekovich Lőrincre, mint a Jászkun kerület első földmérőjére hatalmas feladat nehezedett, hiszen ekkoriban az ezen hivatást vállalók végeztek szinte minden jellegű mérnöki munkát. Elsődleges feladata a térség teljes területének térképészeti felmérése és az egyes települések kérésére végzett földmérés volt. De Bedekovich úttörő szerepet játszott a Hármas kerület fejlesztésében is, hiszen rá hárult az elvadult vadvizek megszelídítése, az árvizek elleni védekezés, az úthálózat fejlesztése, a településeken belül új utcák kijelölése, valamint az új középületek terveinek véleményezése és ritkábban tervezése is.

Pályafutása során megindult a Zagyva, a Tarna és a Galga folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása és a gátak építése. A Jászság egyik jelentős kutatója Sugárné Koncsek Aranka pontosan állapította meg, hogy „Bedekovich Lőrinc szakembere volt az adott korban jelentős vízimalmok működéséhez szükséges malomzúgók, zsilipek, malomgátak tervezésének”. Bedekovich gazdag életművéből eddig több mint száz darab térképe, terve és vázlata került elő, amelyek közül több műve korára jellemzően gazdagon díszített, sőt két térképén önmagát is megörökítette.

Ő tervezte Karcag határában az 1804-1809 között Magurányi József egri kőműves vezetésével felépített kilencnyílású Zádor hidat, ami a hortobágyi kilenclyukú híd elkészültéig az ország leghosszabb kőhídja volt. Később az 1830-as árvíz a híd két szélét jelentősen megrongálta, és a helyreállítás után a híd mind a mai napig csak öt nyílású maradt.

Bedekovich azonban más téren is komolyan alkotott: 1786-ban írt költeményében megörökítette a Jászkun kerület összes településének gazdaságföldrajzi viszonyait, sőt az egyes települések pusztáit is belefoglalta alkotásába.

Idősebb Bedekovich Lőrincet 1801-ben munkája elismeréseként a Jászkun kerület közgyűlése tiszteletbeli táblabírójának választotta meg. A földmérő negyven évi munkája után 1819. végén nyugdíjba vonult. Hivatalát fia, ifjabb Bedekovich Lőrinc vette át. A földmérő nyugdíjas évei alatt is tovább dolgozott, hiszen önszorgalomból új térképeket is készített. 1823. november 15-én hunyt el Jászfényszarun, emlékét ma az ott róla elnevezett népfőiskolai társaság ápolja, Jászberényben és Kiskunhalason pedig utcát neveztek el a tiszteletére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Térképek, hidak, költemények: a Jászkun kerület első mérnöke

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. ősz: Hiúságunk története

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra