Az első felfedezők leszármazottai az abók
2011. szeptember 27. 08:07
Az ausztráliai őslakosok felmenői a modern ember vándorlásának első hullámában érkezhettek a kontinensre - derül ki a legújabb genetikai kutatások eredményeiből.
A legnagyobb kontinens első benépesülése 70 ezer évvel ezelőtt történhetett, míg a modern ember először 50 ezer éve léphetett Ausztrália földjére - derítette ki egy nemzetközi kutatócsapat az abók génjeinek szekvenálásával.
A hajmintákból kivont DNS alapján elvégzett vizsgálatok alapján a dán és kínai kutatók ugyanis azt feltételezik, hogy az őslakosok felmenői már 64-75 ezer évvel ezelőtt elváltak az európaiak és ázsiaiak őseitől. A genetikusok szerint az abók ősei lehettek az első modern emberi felfedezők, valamint az ausztrál őshonos népesség lehet a leghosszabb ideje egy földrajzi helyen tartózkodó embercsoport.
A felfedezés jelentősen átírta a modern ember elterjedésével kapcsolatos elméleteket is, ugyanis eddig az abókat az Ázsiát benépesítő csoportok leágazásának tartották. A kutatócsoport eredményei alapján azonban valószínűsíthető, hogy amikor Ausztrália őslakosainak felmenői megkezdték utazásukat, az ázsiaiak és az európaiak még nem váltak el egymástól. A később elkülönülő ázsiaiak és az abók 24 ezer évvel később egyszer keveredtek egymással.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
