Fogolycserére szolgálhatott az elszigetelt arab erőd
2011. szeptember 20. 10:51
Fogolycserére használhattak egy kicsiny, a mai Tel-Avivhoz közeli arab ellenőrzés alatt maradt erődített kikötőt a 12. században - állítják izraeli régészek a tárgyi leletek és a szöveges források alapján.
Javne Jam, a Tel-Aviv és Asdód között fekvő lelőhely régóta ismert a régészek körében, ugyanis a tengerparti rész helyén az i. e. 2 évezredtől egészen a középkorig kikötő működött. A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói nemrég olyan bizonyítékokat találtak, amelyek szerint a hely a keresztes háborúk idején az egyik utolsó arab kézen maradt erőd volt a térségben; a források tanúsága szerint a fogolycsere és a rabok szállításának helyszínéül szolgált.
Az ásatás vezetője, Móse Fischer szerint a felfedezett korai iszlám időszakból származó fürdő jelzi, hogy az arabok egészen a 12. század végéig ellenőrzésük alatt tartották az erődöt. A fürdőház építése során tipikusan római megoldásokat alkalmaztak, így az épület fűtött padlóval és falakkal rendelkezett. A többi keltezhető lelet - kerámiák, olaj lámpák, és a üvegsúlyok - is azt bizonyítja, hogy a területet még akkor is arabok uralták, amikor a környék hetven százaléka a keresztesek ellenőrzése alatt volt.
Fischer szerint a római módszerekkel épült fürdők kevés kétséget hagynak afelől, hogy az erődítmény egykori lakói arabok voltak, ugyanis a keresztesek nem építettek ilyen fürdőket, valamint ezek az építészeti típusok a kora-iszlám korszak lezárulásával egészen a 19. századig kivesztek a térségből. Fischer szerint a feltárt épületrész „jelzi a tradicionális római fürdők használatának befejeződését a 12. század építészetében”.
Az erődítmény jóval több volt mint egyszerű erősség: Asdód és Jaffa kikötőjéhez hasonlóan itt cserélték ki, vagy váltották ki foglyaikat a szembenálló felek. A keresztesek hajókon jöttek ide, hogy tárgyalhassanak a muszlim hivatalnokokkal, akik üzenetet küldtek a korabeli arab fővárosba, majd megvárták a parancsokat és lefolytatták a cseréket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
