Az aztékok a földmérésben is jeleskedtek
2011. szeptember 2. 14:01
Igen járatosak voltak a földmérés tudományában az aztékok, akik mindent bevetettek, hogy borsot törjenek az őket komoly adókkal sújtó helyi földesurak orra alá.
Gonzalo de Salazar (El Gordo) igazi fösvény alak volt: a konkvisztádorból lett helyi nagyúr súlyos adókat vetett ki a mai Mexikóváros északi részén fekvő Tepetlaoxtoc lakóira. Azért, hogy rámutassanak El Gordo kapzsiságára, az Acolhua aztékok adószedői a 16. század derekán saját maguk mérték fel földjeiket – sokkal pontosabban, ahogyan azt a spanyol hűbérúr és útonállói tették.
A papíralapú Tepetlaoxtoc cenzus, más néven Codex Vergara, több volt egy egyszerű felmérésnél. Minden egyes felnőttről és gyermekről tartalmazott képet, valamint a felsorolt 386 farmról egy részletes térképet. A földmérők megmérték a területek hosszát és átváltották azt a helyi mértékegységre (tlalcuahuitls).
Clara Garza-Hume, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem matematikusa kollégáival együtt ezekre az adatokra támaszkodva tanulmányozta át az aztékok által használt matematikai képleteket. A derékszögű területekkel nem is lett volna probléma, de a mintegy kétszáz, négyoldalú, nem szabványos formákkal már meggyűlt a bajuk a kutatóknak.
Mivel az aztékok nem ismerték a trigonometriát, a földek által bezárt szögeket nem lehet leolvasni a rajzokról, a négyszögek pedig számos alakzatot alkothatnak. A kutatók egyelőre azt tehetik, hogy megvizsgálják az egyes földterületek esetében felmerülő alakzatok széles skáláját. Az aztékok igen jó munkát végeztek, az esetek 85 százalékában legfeljebb 10 százalékos hibahatárral dolgoztak – derült ki modern matematikai vizsgálatok alapján végzett kutatásról szóló, a minap a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált tanulmányból.
A helyieknek nem okozott nehézséget becsapni az újonnan érkezett hódítókat, mivel azoknak fogalmuk sem volt, hol kezdődnek vagy végződnek a farmok. Az ilyen tanulmányok azért is fontosak, mivel általuk betekintést nyerhetünk az azték tudományba, s nem csak az asztronómiába. Ráadásul mindez azt is mutatja, hogy az őslakosok nem mindig a jóra használták fel leleményességüket: minden egyes fillért megpróbáltak kisajtolni új uraikból.