Állat- és Növénykert Budapesten
2011. augusztus 10. 11:45
Erzsébet királyné hozatta az első zsiráfot
A sikeres működtetés egyik alapfeltétele a szakmailag képzett és elkötelezett igazgató személyének kijelölése volt. A társaság tagjai egyértelműen Xantusra szavaztak, ám a szabadságharc egykori huszártisztje eleve nem jelentkezett a megtisztelő feladatra. Átmeneti irányítást követően végül azonban mégiscsak ő lett a pesti állatkert első direktora.
A terület kijelölése, majd bekerítése után a korszak jeles mérnökei jutottak főszerephez: Petz Ármin főkertész, ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal építészek álmodták meg a fővárosiak legújabb szórakozó -és ismeretterjesztő helyszínének külalakját. Az állatkert első lakói jórészt adományozás útján kerültek új otthonukba; Ferenc Józseftől kezdve a magyar nemességen át az ország legszegényebb állattartói ajándékozták házi kedvenceiket a köz javára.
A megnyitás pillanatában mintegy félezer különböző állatfaj, majomház és fácánház, valamint Kristóf, a barnamedve várta a látogatókat. A "haza bölcse", Deák Ferenc az állatkert egyik leggyakoribb látogatójának hírében állt. Egy korabeli adekdota szerint egyszer úgy próbálta megetetni kedvencét, Kristófot, hogy egy zsemlét szúrt esernyője végére és azt nyújtotta az állatnak, mire a hálátlan bundás ernyővel együtt elkapta a felkínált falatot.
Medvével tehát már a kezdet kezdetén találkozhattak a látogatók, viszont olyan, ma az Állatkertben "őshonosnak" tekintett állatoknak, mint a zsiráfnak, vagy a vízilónak a beszerzése igen komoly gondot okozott. Szinte ünnepségszámba ment, amikor Erzsébet királyné jóindulatú közbenjárására 1868-ban hozzánk is eljutott az első hosszúnyakú.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
