A történelem első kérdőjele?

2011. július 26. 08:26

A gazdag keresztény irodalommal rendelkező szír nyelv aranykorát az iszlám felemelkedése előtti időre teszik. Az 1840-es években a British Museum ötezer font értékben vásárolt korai szír nyelven íródott kéziratokat, a tudósok jórészt ezeken a szövegeken „élnek” azóta is, s próbálják megfejteni a nyelv vitatott részeit.

A bibliai kéziratok különös jelentőséggel bírnak a kutatók számára. Közülük az egyiket írásjegyek sora tagolja; sokukat már megfejtették, néhányuk funkciója azonban továbbra is talány – noha nem az írnokok előtt, bár ők is meglehetősen következetlenül másolták őket. Így meglehetősen zavaros a kép, s komoly kutatómunkára van szükség, hogy végre feltáruljon a szöveg egyik nagy rejtélye, a központozás.

Az egyik első lépést Chip Coakley, a Cambridge Egyetem tanára tette meg. „Amikor ülsz egy asztal mellett, szír szövegeket olvasva, körülötted a diákjaid, mindenfajta kérdéseket tesznek fel. Ahogy öregszem, úgy lepődök meg az olyan kérdéseken, mint hogy mit jelentenek az írásjelek” – nyilatkozta Coakley.

A zawga elaya-nak nevezett kettőspont egy szó felett, illetve egy mondat előtt látható, ami azt jelezheti az olvasónak, hogy kérdés következik. Ezt nem minden kérdésnél teszik ki, csakúgy, mint az angolban. A kérdőjelek a görög és a latin szövegekben később jöttek, mint a szír nyelvben, a legkorábbi a 8. századból ismert, valószínű, hogy ezek egymástól és a szírtől függetlenül alakultak ki. A szírhez közel álló héberben és arabban ilyet nem találunk, egyedül az örmény nyelv rendelkezik hasonló írásjellel, de az csak később jelent meg.

A múlt hónapban Coakley egy az Egyesült Államokban rendezett konferencián kijelentette, hogy a kérdőjel szír találmány; kollégái közül senki sem tudott felhozni korábbról példát. „A felfedezést úgy jellemezném, mint egy lábjegyzet az írás történetében. Megelégedéssel tölt el, hogy sikerült megfejteni néhány furcsa pontnak az értelmét” – mondta el a kutató.