80 éves a magyar óceánrepülés
2011. július 15. 17:13
"Amerikás magyarok" pénzügyi támogatásával, komoly szakmai tudás birtokában és vakmerő bátorság által valósulhatott meg nyolcan évvel ezelőtt az első magyar óceánrepülés, amely mind a megszakítás nélkül megtett táv, mind az átlagsebesség tekintetében rekorddal zárult. Ennek állít emléket a Hadtörténeti Múzeumban mától egy hónapig látogatható tárlat.
Az 1920-1930-as évek fordulóján beköszöntött óceán-átrepülési láz hatásai alól a vállalkozó kedvű magyarok sem vonhatták ki magukat, Trianon fájdalma pedig még jobban erősítette a nemzetközi figyelemfelkeltés vágyát. A magyarok emlékezetében még élénken élt Chales Lindbergh történelmi tette, aki 1927-ben NYP Spirit of Saint Louis NX-211 típusú gépével 33 és fél óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt.
Az óceán átrepülését az Egyesült Államokban élő magyarság kezdeményezte és közadakozásból kívánták finanszírozni. Lord Rothermere, az angol Daily Mail újságkonszern elnöke 10 ezer dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első ízben repül át New Yorkból Budapestre. Az ő javaslatára kapta a repülőgép a Justice for Hungary („Igazságot Magyarországnak”) nevet. Lord Rothermere volt az, aki történelmi nevezetességű cikkével, a Magyarország helye a nap alatt (Hungary's Place in the Sun) című írással ráirányította a nemzetközi figyelmet a még a trianoni békeszerződés által okozott sokk alatt álló országra.
A kiválasztott Lockheed Sirius egymotoros, kétüléses, egyfedelű alsószárnyas gép korának egyik legsikeresebb, hosszú távú utazásra is alkalmas repülőgépe volt. A légcsavaros gépet Charles Lindbergh kérésére Jack Northrop és Gerard Vultee tervezte és építette 1929-ben. Az első és legismertebb Sirius-t maga Lindbergh vásárolta meg, amellyel feleségével együtt később a Távol-Keletre repült.
A különleges feladat jelentős átalakításokat tett szükségessé a gépen. Ezen munkákat a Magyarországról kiutazó Bánhidi Antal tervezte és irányította. Az Egyesült Államokban korábban letelepedett magyar iparos, Szalay Emil 2500 dollárt áldozott az ügy érdekében, így végre minden adott volt a vállalkozás elindításához.
A repülőgép pilótája Endresz György (1893-1932) volt. A pilótaként és repülőoktatóként is tevékenykedő Endresz tábori pilótaként vett részt az első világháborúban, amiért több kitüntetést is kapott. 1921 szeptemberében főhadnagyi rendfokozatban a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi nemzeti felkelésnél is jelen volt. A háború végeztével a Magyar Aero Express, majd a német Junkers művek pilótája, később a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett. Az Egyesült Államok és Magyarország között tervezett óceánrepülés szervező bizottsága 1930-ban kérte fel vezetőpilótának.
Társa, Magyar (Wilczek) Sándor (1898-1981) navigátorként működött közre a vállalkozásban. Endreszhez hasonlóan maga is kitüntetésben részesült az első világháborúban. 1920-ban ő volt az első postajárat pilótája (Budapest-Győr) és az óceánjárás egyik kezdeményezője. Lindbergh sikeres repülése után minden igyekezetével azon volt, hogy a merész vállalkozást a magyarok is megismételjék.
Az első világháborúban a magyar származású pilóták nagy számban vettek részt a légi harcokban, közülük tizennégyen hivatalosan elismert repülő ászokká váltak. Az óceánrepülés két főszereplője, Endresz és Magyar ugyan nem tartoztak közéjük, de ők maguk bizonyítottan kivették részüket a küzdelmekből, noha igazolt légi győzelmükről nincs tudomásunk.
A Justice for Hungary 1931. július 15-én 17.20-kor szállt fel az újfundlandi (Kanada) Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőtérről, majd átkelve az Atlanti-óceánon, 13 óra 50 perc alatt, 250 km/óra átlagsebességgel elérte az ír partokat. Onnan Bicske felé vette volna az irányt, de üzemanyaghiány miatt kényszerleszállást kellett végrehajtani, így a több ezer ember némi csalódással fogadta, hogy a páros végül egy Felcsút és Csákvár közötti mezőn szállt le. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, ezzel sokáig ők tartották a világrekordot. A Hősök terén megrendezett fogadásukon a legnagyobb hősöknek kijáró ünneplésben volt részük.
1932. május 22-én Rómában tartották az óceánrepülők világkongresszusát, amelyre mindazokat meghívták, akik átrepülték az Atlanti-óceánt. Endresz György pilóta és Bitai Gyula rádiótávírász, aki ezen az úton a navigátor volt, 1932. május 21-én, 15 órakor a római Littorio repülőtér közelében, leszállás közben balesetet szenvedett és mindketten életüket vesztették. Olaszországban ünnepélyes külsőségek között búcsúztatták el őket, míg magyarországi utolsó útjukra hatalmas tömeg kísérte el a két hőst.
Endresz György emlékére a XIX. kerületben utcát és teret neveztek el, 1945 után azonban a tér nevét Magyar Jakobinusokra változtatták. 2005-ben a felcsúti általános iskola felvette Endresz György nevét. Ma többek között egy sportrepülő egyesület is a tragikus halált halt pilóta nevét viseli.