Nem volt annyira fontos a vérségi kötelék Çatal Hüyük lakóinak
2011. július 1. 14:08 Live Science
Nem alkottak egy családot azok az emberek, akiknek földi maradványai a világ egyik legelső állandó települése, Çatal Hüyük egyes lakóházainak padlói alól kerültek elő.
A mai Törökország területéhez tartozó régészeti lelőhelyen még a legfiatalabb gyermekeket sem temették szüleik, vagy más családtagjaik mellé – állapították meg a Journal of Physical Anthropology című folyóiratban megjelent cikk szerzői. „Ez sokat elmond a társadalmi berendezkedésről” – nyilatkozta Marin Pilloud antropológus.
A 10 és fél hektárnyi területen fekvő Çatal Hüyük mintegy 10 ezer lakosa növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott, maga a település pedig egy mocsaras vidéken helyezkedett el Törökország középső részén. Çatal Hüyük után egyre többen tértek át a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre a Közel-Keleten, ami kikövezte az utat az első civilizációknak.
Amikor az archeológusok az ötvenes-hatvanas években először kezdtek ásatásba a területen, utcákat például még egyáltalán nem találtak. A házakat egymáshoz szorosan építették, így a lakók csak felülről, egy létra segítségével voltak képesek azokat megközelíteni. A házakon belül a falakra különböző mintákat véstek, halottaikat pedig (egy helyen legfeljebb harmincat) a padló alá temették.
Annak érdekében, hogy megállapítsák az elhunytak közötti rokonsági kapcsolatokat, a szakemberek megpróbáltak DNS-t kinyerni a csontokból – kevés sikerrel, a kilencezer éves leletek koruknál (és a csontok állapotánál) fogva ezt ugyanis nem tette lehetővé. Pilloud és Clark Spencer Larsen (Ohio Állami Egyetem) ezért inkább 266, a helyszínen előkerült személy fogának méretét és nagyságát vizsgálta meg, s hasonlította össze.
A kutatások során bebizonyosodott, hogy az egy adott házban eltemetettek nem feltétlenül álltak rokoni kapcsolatban egymással. „Nem azt akarjuk ezzel sugallni, hogy Çatal Hüyük lakóinak nem voltak fontosak a vérségi kötelékek” – így Pilloud, aki szerint a biológiai kapcsolat csak egy volt a települések lakóit összekötő relációk között.
A biológiait felváltó praktikus, az erőforrások birtoklásán és elosztásán alapuló kapcsolati rendszer a városi életstílushoz való alkalmazkodásban öltött testet. Hodder szerint ezért sokkal bonyolultabb volt Çatal Hüyük társadalmi berendezkedése, mint azt korábban gondoltuk.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
