Légszennyezettség keserítette az ókori egyiptomiak életét
2011. június 7. 11:55 Live Science
Szálló port mutattak ki tizenöt egyiptomi múmia tüdejében, ami azt valószínűsíti, hogy az ókori civilizáció is ki volt téve a légszennyezettség káros hatásainak.
A szálló por számos modern kori betegséggel hozható összefüggésbe, (szív- és tüdőbetegségek, rák), s a posztindusztriális tevékenységek következtében (például fosszilis tüzelőanyagok égetése) alakul ki. Miután meghallotta, hogy az ókori egyiptomiak tüdejében is szálló port találtak, Roger Montgomerie, a Manchesteri Egyetem orvostanhallgatója úgy döntött, közelebbről is szemügyre veszi a kérdéses tüdőszöveteket. (A vizsgálatról készült felvételek itt tekinthetők meg.)
Minden egyes megvizsgált múmia tüdejében kimutatták a szálló port, s ami a legérdekesebb, hogy ennek szintje nem sokkal marad el a mai mértéktől. „Nagyon bizarr, ha belegondolunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése ma óriási méreteket ölt, s hogy az ipari forradalom óta mennyire szennyezett a levegő” – mondta el Montgomerie.
A tizenöt múmia az egyiptomi társadalom legkülönbözőbb rétegeiből való, van közöttük kétkezi munkás, magas rangú, pap és papnő is. „Úgy tűnik, mindenkinél kimutatható a szálló por egy bizonyos szintje, ezt egyetlen társadalmi csoport képviselője sem úszhatta meg” – magyarázta Montgomerie. A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy a tüdőbe kerülő szálló por negatív hatással volt az egyiptomiak egészségére. „Lényegesen megnövelte a tüdőfertőzés kockázatát, ami akár tüdőgyulladás kialakulásához is vezethetett” – tette hozzá.
A tüdőbetegséget már jóval a mostani vizsgálat előtt kimutatták egy egyiptomi múmián. A hetvenes években Eddie Tapp (szintén a Manchesteri Egyetemről) egy 3800 éves, Nekht-ankh-nak nevezett múmia tüdejét vizsgálta; habár a férfi közel hatvan évet élt, tüdeje meglehetősen rossz állapotban volt, s minden bizonnyal a levegővétel is nehézséget okozott számára.
A kutatókat nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a szálló por hogyan fordulhatott elő ilyen mértékben az ókori civilizációban. Jóllehet Egyiptom preindusztriális társadalom volt, a lakosság főzött, megmunkálta a fémet és bányászott – tehát olyan tevékenységeket folytatott, amelyek hozzájárulhattak a légszennyezettség növekedéséhez. Ráadásul a szélsőséges egyiptomi időjárás – a birodalom kiterjedt sivatagaival és homokviharaival – miatt könnyedén a levegőbe jutott a szálló por, amely később az emberi szervezetbe került.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
