Megtalálták a kaliforniai "pénzverők" tanulódarabjait
2011. május 18. 13:04 Science Daily
Egy új felfedezés szerint a csumas indiánok gyermekei gyakorlásra használhatták a Csatorna-szigeteken talált csigaház-darabokat. Az új felfedezés eddig ismeretlen nézőpontból világíthatja meg az indián "pénzverdék" mindennapjait.
Egy amerikai régész-antropológus feltételezése szerint a kaliforniai őslakosok gyerekei többször felhasznált széttört csigaházakon sajátíthatták el a helyi pénz készítését. Az egykoron Kaliforniát benépesítő csumas indiánok egy spirálformájú tengeri csiga (Olivella biplicata) házából készítették el a helyi kereskedelem „fizetőeszközét”.
Jeanne Arnold, a UCLA professzora felfigyelt arra, hogy a kaliforniai Csatorna-szigeteken talált feldolgozott csigaházdarabok lényegesen különböznek a hasonló, fizetőeszközként használt társaiktól. Eredetileg úgy hitte, hogy a darabok egy új, virtuóz pénzkészítő munkái, ám a leletek aprólékos vizsgálata után valószínűsítette, hogy azokat vélhetően gyermekek készíthették.
Ezeket a helyi pénzeket összetett eljárás során állították elő. Először a készítők három-négy darabra törték szét a csigaházakat, majd a darabokat kövek segítségével kör alakúra faragták. Ezt követően kova- és fémeszközökkel kifúrták és ágakra fűzték fel a darabokat. Végül simára csiszolták a széleiket. Jeanne Arnold elméletének alapja, hogy feltáráson talált darabokon annak ellenére végeztek el további munkafolyamatokat, hogy azok már egy korábbi, hibás beavatkozásnak köszönhetően tönkrementek.
A kaliforniai Malibutól hatvan mérföldre fekvő Csatorna-szigeteket valaha 3000 csumas indián lakta, és valószínűleg itt működhetett Észak-Amerika legnagyobb "pénzverdéje". Egyéb olyan leleteket is találtak Amerikában, amelyek valószínűleg a fiatal segédek betanulása során keletkezhettek: ilyenek például a délnyugati indián pueblókban feltárt, 800-1000 évesre becsült figurák, amelyeket feltehetően a segédek készíthettek az alapvető kerámia ismeretek elsajátítása során.