Többen vitatták II. János Pál boldoggá avatását

2011. május 5. 13:31 The New York Times

A Szent Péter székében huszonhat éven át ülő II. János Pál boldoggá avatását heves viták övezték. XVI. Benedek pápa már hetekkel elődje halála után elindíttatta a boldoggá avatást, lerövidítve ezzel a hagyományos ötéves várakozási időt. Az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges volt egy a Vatikán szakértői által hitelesnek tekintett csodára, amely ebben az esetben egy francia apácával történt meg, aki II. János Pál pápához imádkozva felgyógyult a Parkinson-korból. Így minden akadály elhárult, és a 2011 május elsején boldoggá avatott pápa egy lépéssel közelebb került a szentté avatáshoz.

A János Pál személyét védelmezők szerint a lengyel pápa jelentős mértékben hozzájárult a szocialista diktatúrák megdöntéséhez. Nyitott más vallások felé, és kulcsszerepe volt a katolikus egyház modernizálásában a 20. század végén.

A kritikusok azonban az elhunyt pápa személyét különböző okok miatt támadják. Ezek egyike egykori támogatottja, a két éve elhunyt Marcial Maciel Degollado ügye. A Krisztus Légiója szerzetesrendet megalapító papról ugyanis visszavonulása után derült ki, hogy pedofil ügyekbe keveredett. Többen feltételezik, hogy II. János Pál idején a beérkező panaszok ellenére hátráltatták a rendalapító mexikói atyával kapcsolatos vizsgálatokat.

A konzervatív katolikus körök egy része is vitatja a boldoggá avatást; ők Remnant oldalán megjelent nyilatkozatban osztották meg kétségeiket a francia nővér gyógyulásával kapcsolatban.

A kritikákra reagálva Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa kiemelte, hogy II. János Pál erényeit vizsgálták és nem a pápaságát, majd hozzátette: „A bűn létezik. Bűneink pedig vannak, de ez nem gátolja meg mások szentségét.”

A boldoggá avatási eljárás általában hosszabb időt vesz igénybe, a folyamat XII. Pius, VI. Pál és I. János Pál pápák esetében még nem zárult le.