Mítosztól a képig

2011. április 28. 12:56 Dragon Zoltán

Id. Markó Károly a magyar művészettörténet itthon és külföldön is egyik legismertebb alkotója. Nevéhez fűződnek a magyar festészet olyan emblematikus alkotásai, mint a Visegrád, az Alföldi táj gémeskúttal vagy a Tájkép Tivoli mellett szüretelő jelenettel. Markó élete legnagyobb részében külföldön – Bécsben és Itáliában – dolgozott, de valójában sohasem szakadt el hazájától. Az 1840-es évektől kezdve az Itáliában megfordult magyar festők csaknem mindegyike hosszabb-rövidebb időt Markó műtermében is eltöltött. A magyar romantikus tájképfestők egész nemzedéke vallhatta magát Markó Károly tanítványának.

A Rómában, Pisában, Firenzében élő művész tevékenységéről a magyar közvélemény sok mindent tudhatott. Képei rendszeresen megjelentek a pesti Műegylet kiállításain, alkotásait az 1840-50-es évek legbefolyásosabb személyiségei, gyűjtői vásárolták, s a Magyar Nemzeti Múzeum képcsarnokában is központi helyet foglaltak el Markó művei. Az 1850-es évekre nemzetközi hírnevet szerző művésztől nemcsak a magyar, hanem jelentős itáliai, osztrák, sőt mexikói gyűjtők és intézmények is rendeltek műveket. Markó mintegy negyedszázados távollét után 1853-ban látogatott haza Pestre. Néhány napos itt tartózkodása már a világhírűvé lett magyar művész ünnepléséről szólt, s kezdetét jelentette annak a Markó-kultusznak, ami majd a művész halála után, a Magyar Nemzeti Múzeum Markó-csarnokának megnyitásával ért tetőpontjára.

Az elmúlt évek kutatásai számos új tényt és összefüggést tártak fel Markó Károllyal kapcsolatban, s a kiállításon most először foglalkoznak alaposabban Markó gyermekeinek és követőinek a művészetével is. Bármennyire nagyra becsült mestere volt is ő a magyar művészettörténetnek, ilyen gazdag életmű-kiállításra eddig még nem volt példa. A látogató már a kiállítás során érzékelheti, hogy itt egy más, árnyaltabb Markó-élménnyel találkozik, mint amit eddig ismerhetett. A tárlaton a festmények sorrendjét nem csak a téma vagy az időrend, hanem a motívumok ismétlődése határozza meg.

Újszerű megoldás, hogy a gyermekek és a követők alkotásai idősebb Markó festményei mellett kaptak helyet. A képek mellett néhány esetben monitor látható, amely segíti a vázlatok összevetését a festményekkel. Az eredeti rajzokat is megtekinthetik a látogatók, mégpedig Esztergomban. Ugyanis pár hetes késéssel, június 18-án nyílik a Keresztény Múzeum kiállítása, amely a Magyar Nemzeti Galériában rendezendő tárlat kísérőrendezvénye lesz. Esztergomban megfordul a helyzet, és a reprodukciók a (már Budapesten látott) festményeket idézik fel a grafikák mellett. A látogatók pedig a két kiállítás megtekintésével egy kellemes (családi) program részesei lehetnek. Hétvégi időtöltésként még az utazással sem kell bajlódni, hiszen a közlekedést egy buszjárat könnyíti meg a két múzeum között.

A kiállítás blogja