Az ókori görögök egy csillagképhez kötötték Pallasz Athéné születését

2011. április 19. 09:14

A Pánathén ünnepség keretében egy sor atlétikai játékot rendeztek, köztük kocsihajtással, gerelyhajítással és evezéssel, sőt, a nézők az ökölvívás és a birkózás ötvözéséből létrejött új sportág, a pankráció véres viadalainak is szemtanúi lehettek. A július végén-augusztus elején megtartott ünnepség fontos volt a város polgárainak, ebben pedig az asztronómia is jelentős szerepet játszott – derült ki Efrosyni Boutsikas, a Kenti Egyetem professzorának kutatásából, amely az American Journal of Archaeology című folyóiratban látott napvilágot.

„A Pánathén játékokra akkor került sor, amikor a Sárkány csúcsát már egy-két órával a naplemente után látni lehetett. Ha az Akropolisz templomának északi előcsarnokából figyelték meg, a Sárkány fantasztikus látványt nyújthatott” – írja az Akropolisz feletti eget rekonstruáló Boutsikas, aki szerint a Sárkány emelkedését a játékok kezdetének meghatározására használták. „A csillagok vizsgálatát széles körben alkalmazták a görög időszámítások során” – fogalmazott a kutató.

„Ezek a megfigyelések sokkal pontosabbak voltak a Nap és a Hold mozgásán alapuló időszámításnál, az ókori Görögország esetében pedig különösen fontos volt, mivel így biztos, hogy az isteneknek felajánlott áldozatok és a félszigetről érkező zarándokok is időben megérkeztek” – írja Boutsikas, aki figyelmeztetett: a Sárkányt az ókori mitológia kapcsolta össze Pallasz Athénéval. A görögök számára a csillagkép az örökkévalóságot szimbolizálta – a Sárkány (latinul Draco) a mennyekben jár, minden nyáron az Akropolisz fölé emelkedik és annak az istennőnek a megszületését jelzi, aki a legenda szerint odahelyezte: Pallasz Athénét.