"A katyni mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka"

2011. április 10. 15:11 MTI

Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, a katyni szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek, mint mondta, a katyni igazságról éveken keresztül hallgatni kellett. Kiemelte: egy szabad ország szabad társadalmában a teljes történelmi igazságot fenn kell tartani és emlékezni kell a legrettenetesebb eseményekre is. Bronislaw Komorowski egész Lengyelország nevében mondott köszönetet az emlékmű felállításáért, mint mondta, ez a lengyel-magyar barátság újabb bizonyítéka.

Schmitt Pál köztársasági elnök arról beszélt: a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban összpontosul: Katyn. Voltak más helyszínek is, de Katyn lett az iszonyat neve - mondta. Úgy fogalmazott, egyetlen név, sok ezer másik helyett, azoknak az embereknek a neve helyett, akikét nem lehetett sehová sem felírni, akiket hiába kerestek a rokonaik, akiktől nem csak az életet, de a létezés igazolását, életük és haláluk bizonyítékait is ellopták. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata Korompay Emánuel, a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a lengyel-magyar barátságot.

A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete annak van, aki az életét adja barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért - tette hozzá, majd úgy folytatta: akár szó szerinti életáldozatban, akár a szívüket, lelkesedésüket nyújtva, az eszméket megosztva, az imádságokat egymásért mondva. "Mi tudjuk, hogy mi történt ott, az erdőben, mi megértjük, hogy mit kellett, s kell ma is hordoznia Lengyelországnak" - hangsúlyozta. Ez az emlékmű, amely a főváros és a kerület közös akaratából végre megszülethetett, most már örökre idehozza a múltat - tette hozzá.

Tarlós István (Fidesz-KDNP), Budapest főpolgármestere a III. kerületi Katyni mártírok parkjában, a Nagyszombat utca, a Szőlő utca és a Bécsi út találkozásánál arról szólt, hogy az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása történt, mikor a szovjet kormány az irtózatos bűn elkövetésével a németeket vádolta. Az emlékmű, Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán alkotásának avatásán jelen volt Roman Kowalski lengyel nagykövet, valamint több magyar kormánypárti és ellenzéki képviselő is.

A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben. A katyni áldozatokat az erdőben hantolták el, a Szovjetuniót megtámadó német hadsereg egységei 1942-ben több mint 4000 ember földi maradványát rejtő tömegsírokra bukkantak.

A szovjet vezetés évtizedekig tagadta, hogy a Szovjetuniónak része volt a tömeggyilkosságban, és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli "glasznoszty" idején ismerte be Mihail Gorbacsov, hogy személyesen Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra.

Az orosz parlament alsóháza, a duma tavaly novemberben határozatot fogadott el, amely szerint a katyni mészárlást Sztálin személyesen rendelte el. A határozatot úgy tekintették, hogy orosz részről először ismerték el a szovjet rendszer felelősségét az ügyben. Moszkva időközben a katyni vérengzéssel kapcsolatban nagy mennyiségű iratot adott át Varsónak.

Tavaly április 10-én Szmolenszk mellett lezuhant az a repülőgép, amelynek fedélzetén Lech Kaczynski lengyel államfő és kísérete magánlátogatás keretében a Katynban lemészárolt áldozatok emlékére rendezett megemlékezésre tartott. A katasztrófában a lengyel elnökkel együtt 96 ember halt meg, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés több képviselője.