Új fényben India őskori múltja
2011. március 28. 12:24 MTI
Több ezer kőeszköz tanúsága szerint az első "bevándorlók" több mint egymillió évvel ezelőtt érkeztek Indiába Afrikából: a leletek fényében újra kell értelmezni az emberi migrációra vonatkozó nézeteket - állítják indiai kutatók, akik felfedezésükről a Science legújabb számában számoltak be.
A kutatók 3500 kvarcitból pattintott olyan kőeszközt fedeztek fel, amelyek az úgynevezett acheuli kultúrához köthetők. A paleolitikum alsó szakaszának műveltsége, amely az észak-franciaországi Saint-Acheul melletti lelőhely után kapta a nevét, három szakaszra bontható. Az elsőre nagyméretű, elnagyolt, mandula alakú szakócák és nagy szilánkeszközök, a másodikra ovális szakócák, a harmadikra kifinomult megmunkálású, háromszögletű, lándzsahegyszerű szakócák a jellemzők. E kultúra elterjedési területe Nyugat-Európa, Afrika, India, leletei elsősorban szabad ég alatti településekről, ritkábban barlangokból kerülnek elő.
"A sajátos stílusú, könnycseppszerű szakócák és 'kiélezett' kőfejszék készítői körülbelül 1,6 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd 'hamarosan' felbukkantak Dél-Ázsiában: az eszközök legkevesebb 1,07 millió évesek, de akár 1,51 millió évesek is lehetnek" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Shánti Pappu indiai régész. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy az őskori szerszámkészítők "mindössze" 500 ezer éve vettek irányt Dél-Ázsia felé.
A tudósok a kőeszközöket az acheuli kultúra termékének tekintik. Többségük úgy véli, hogy a kétmillió évvel ezelőtt megjelent Homo erectus (felegyenesedett ember) találmányai voltak e kőszerszámok. "Az acheuli szerszámkészítők teljesen bizonyosan jelen voltak Indiában egymillió évvel ezelőtt" - emelte ki Pappu.
Korábban India különböző részein kerültek elő ilyen kőeszközök, ám azokat nem sikerült pontosan datálni. "A leletek azt jelentik, hogy a korai emberfélék nem sokkal azután, hogy kifejlesztették az acheuli 'szerszámkészletet', útnak indultak Afrikából, és hatalmas földrajzi távolságokat tettek meg, míg eljutottak Ázsia déli részébe" - hangsúlyozta Michael Petraglia, az Oxfordi Egyetem Ázsiai Régészeti Központjának társigazgatója, aki nem volt részese a kutatásnak. Mint megjegyezte, a legfontosabb a leletek megbízható datálása, ám a kutatók két kormeghatározási módszert is alkalmaztak. "Biztos vagyok benne, hogy pontos a kormeghatározás" - mondta Petraglia.
Robin Dennell, a Sheffieldi Egyetem régészprofesszora szerint az indiai leletek datálása segít megfejteni a Kína déli részén talált 800 ezer kőeszközök rejtélyét is. Mint kifejtette, a kínai kőszerszámok készítői önállóan is "kifejleszthették" az eszközöket. Ám a most feltárt korábbi szerszámok azt a lehetőséget is felvetik, hogy a "technológia" Indiából terjedt át Kínába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
