Görög és római műalkotások színesben
2011. március 24. 10:11
Nem minden fehér, ami görög – ez lehet a mottója annak az amerikai kiállításnak, amely a görög és római műalkotásokat éleszti újjá, ezúttal színesben.
Ivy Nguyen, a Stanford hallgatója a Cantor Arts Center kiállításán a kétezer éve elveszett színeket varázsolja vissza a márványokra. Habár az ókori Görögországot és a Római Birodalmat vakító fehérségben képzeljük el, a tárlaton két olyan görög-római szobor is látható, amely színesben pompázik. „Nagyon különböző – egyesek akár rikítónak is tarthatják” – vallja Ivy Nguyen.
Azt mindig is tudtuk, hogy a szobrokat festették: a Metropolitan Museum of Art gyűjteményében például van egy i.e.360-350-re datálható váza, amelyen egy férfi éppen Héraklész szobrát festi. Igaz, a legperdöntőbb bizonyítékok erre maguk a szobrok, amelyeken itt-ott, a gyűrődéseken és a résekben még fellelhetők a festékek nyomai.
Ezekből azonban csak részinformációkat nyerhetünk, s nem tudjuk meg, hogy a szobrok valójában hogyan nézhettek ki. Nguyen szerint az alkotásokon több réteg lehetett, de miután a külső rétegek az időjárásnak voltak kitéve, az alapszínek csak a bemélyedésekben maradtak meg. Ezek után kérdés, hogyan találhatjuk meg a szobrok „láthatatlan színeit”; Nguyennek erre is van válasza.
Az egyetemi hallgató Curtis Frank vegyészmérnökkel és annak feleségével, Sara Loesch Frankkal összeállva a művészetet és a tudományt ötvözve kívánt a rejtély nyomába eredni. Nguyen olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel a szabad szemmel nem látható változásokat lehet észrevenni. Az ultraviola sugaraktól a nyomelemek (arany, ólom) fluoreszkálni kezdenek, amivel könnyedén meg lehet határozni, hogy vajon került-e festék a márványra.
Jóllehet a technika nem új, ezt továbbfejlesztette Nguyen, s az ún. röntgen fluoreszcens spektrométer (XRF) eljárást használta fel a kísérlethez. Az XRF ugyanis megtalálja azokat a pigmenteket, amelyek láthatatlanok az edzetlen szemek számára. A kiállításon az ősi ásványi anyagok (kréta, tűzvasérv, vörösvaskő, réz) mellett a kísérletről készült fotók is megtekinthetők, de a tárlat kétségkívül leglátványosabb eleme a két, Szamáriából, Heródes korából előkerült újrafestett női alak – színesben, életszerűen, ahogyan kétezer éve is kinéztek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
