Mocsárvidéken létesülhettek az első iraki városok
2011. március 3. 11:02
A dél-iraki városok hatalmas mocsaras és lápos területeken alakultak ki, majd indultak virágzásnak – jutott meglepő következtetésre a Dél-Karolinai Egyetem professzora.
Száz éven át a kutatók úgy gondolták, hogy az ősi mezopotámiai városok – köztük Úr és Uruk – a nagy közel-keleti folyók partjai mentén létesültek, s a települések lakói ennek köszönhetően tudtak öntözőrendszereket építeni, ami a túlélést jelentette a sivatagban. Dr. Jennifer Pournelle, a Dél-Karolinai Egyetem Környezettudományi Intézetének segédprofesszora szerint Dél-Irak városai a mocsaras és lápos területekből nőttek ki, amelyeket a folyók tápláltak.
Pournelle és társainak iraki tanulmányútja nem csak egy volt a sok közül: huszonöt év után először tette be amerikai régészcsapat a lábát a közel-keleti országba, ráadásul a kutatásoknak köszönhetően az ókori Mezopotámia kultúrájáról alkotott gondolkodásmódot is sikerült megváltoztatniuk. „A legkorábbi városok nem a folyók mentén létesültek, inkább a folyódeltán elszórva, a mocsárvidék szélén alakultak ki” – mondta el Pournelle, aki a régészeti leleteket légi és műholdfelvételekkel, valamint térképekkel vetette össze.
A régészeti adatok zöme az 1900-1950 közötti periódusból származik, azonban a kutatók akkoriban kevés figyelmet szenteltek a terület állat-és növényvilágának tanulmányozására, csupán a gabonatermesztésről és a háziasított állatokról áll rendelkezésre érdemi információ. „Az olyan élőlényeket, mint a halakat, a madarakat, a teknősöket, a kagylókat nem tartották fontosnak és nem is dokumentálták őket” – magyarázta Pournelle.
„Az i.e. 3000 körüli városok a mocsarak gazdag élővilágának köszönhették virágzásukat, a települések pedig függtek tőlük, így tovább fenn tudtak maradni” – tette hozzá a professzor, aki mint elmondta, további kutatásokat tervez a térségben,a csatornákat, az épületek alapjait és a szántóföldeket egy több éves projekt keretében vizsgálná meg.