Örökségvédelem pénzügyi válság idején

2011. március 2. 13:33 MTI

A Magyar Tudományos Akadémia, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia által rendezett kétnapos műemlékvédelmi konferencián megtartott előadásában a norvég Riksantikvaren (kulturális örökségvédelmi igazgatóság) főtanácsadója felidézte, hazája az elmúlt évek során 35 millió euróval támogatta a magyarországi műemlékvédelmet a Norvég Alapon keresztül.

Noha a korszellem a gazdasági jellegű megközelítést diktálja, a közgazdászok nem tudják pontosan megragadni a kulturális örökség értékét - fejtette ki a szakember. Terje Nypan beszámolója szerint a 2008-as pénzügyi válság után a norvég kormány 526 millió eurós gazdasági ösztönzőcsomagot dolgozott ki: ebből az energiahatékonyság növelésére például 141 milliót, vasútfejlesztésre 153 milliót, míg járdák, kerékpárutak építésére és karbantartására 58 milliót szántak; az örökségvédelemmel összefüggő feladatokra a csomag 8 százaléka jutott.

A kulturális örökségvédelem ugyanis az új építkezéseknél jóval munkaigényesebb iparág, ahol a legtöbb pénzt nem külföldi gyártású berendezésekre, hanem fizetésekre költik, az közvetlenül az "emberek zsebébe" kerül - szólt az indokokról a vendégelőadó. Mint hozzátette, a felhasznált alapanyagok többsége jellemzően helyi eredetű, így az ösztönzőcsomag fókusza regionális szinten marad, és az a kis- és középvállalkozások bevételi bázisát, valamint szakmai tapasztalatait növeli.

"A műemléki felújítás tehát pusztán gazdasági szempontból is jó üzlet" - mutatott rá Terje Nypan, emlékeztetve arra: az Európai Unió jobbközép pártjait tömörítő Európai Néppárt is kiáll amellett, hogy az EU több pénzt fordítson hasonló célokra.

A norvég szakember szerint a sikerhez először is egy projektportfólió kell a "fiókból előhúzható", kidolgozott költségvetéssel előkészített műemléki projekttervekkel, de legalábbis világos prioritások. A műemléki kataszter, egy naprakész, folyamatosan frissített adatbank segít a források fókuszálásában, a bemutatható gazdasági számítások, adatok pedig a döntéshozók meggyőzésében - foglalta össze tapasztalatait. Mint megjegyezte, szerencsére nem nehéz meggyőzni az oslói parlamentet a terület fontosságáról, mert a norvégok 95 százaléka a műemlékvédelem pártján áll, mindenestre az örökségvédelmi szervezetek aktív pr-osztályokat tartanak fenn.

"A fenntarthatóság alapelve, hogy ne bontsunk fölöslegesen; ne építsünk újat oda, ahol régi épület áll" - hangsúlyozta az átgondolt fejlesztések fontosságát az előadó, hozzáfűzve: a költségoptimalizálás feltétele a folyamatos karbantartás, hiszen minden kihagyott esztendő 10 százalékkal növeli a karbantartási költségeket. Terje Nypan ismertette az általa kidolgozott, a kulturális örökségvédelem gyakorlati hasznát bizonyító "sör-indexet" is, mely szerint a műemléki övezethez minél közelebbi bárban iszunk meg egy korsó sört, az annál többe kerül.

Az Európai Gazdasági Térség (az EU tagállamai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein) összesített, kulturális örökségvédelemre fordított éves költése 338 milliárd euró, ehhez képest a terület 404 milliárd eurónyi hasznot termelt. Összehasonlításul: Európa legnagyobb autógyára, a Volkswagen-csoport bevétele ugyanennyi idő alatt 89 milliárd euróra rúgott. "Nem vagyunk tehát kispályások" - vonta le a következtetést Terje Nypan.

A konferencia keddi napján előadást tartott többek között Didier Repellin, Lyon főépítésze, Wilfried Lipp, az ICOMOS alelnöke, Anthony D. F. Streeten, az English Heritage East Midlands-i regionális igazgatója és Kovács András, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára is.