Termékenység-kultusz egy ősi mexikói szobron

2011. február 17. 11:31

„Egyszerűen gyönyörű. Minden bizonnyal egy nagyon fontos műkinccsel van dolgunk” – nyilatkozta a Wisconsin-Madison Egyetem régésze, John Hodgson. „Azt azonban soha nem fogjuk tudni kideríteni, kit ábrázol a szobor, s hogy milyen jelentéstartalommal bír” – tette hozzá. A 225 kilogramm súlyú, közel egy méter magas, 35 centiméter széles kőszobrot még 2009-ben, a dél-mexikói Ojo de Agua-nál, Chiapas államban fedezték fel. Hodgson 2010 decemberében jelentette meg John E. Clarkkal és Emiliano Gallaga Murrietával közösen a közép-amerikai tanulmányokat közlő Mexicon periodikumban Ojo de Agua 3. emlékmű: Egy új Olmec-stílusú szobor Ojo de Agua-ból, Chiapas, Mexikó munkacímet viselő értekezését.

A 3. emlékmű mindössze a második olyan szobor, amelyet Ojo de Aguánál találtak. Ehhez is – hasonlóan az 1. emlékműhöz – nagy szerencse kellett, a faragvány ugyanis egy öntözőrendszer építésekor került elő. „A szobrokat a régészek általában magángyűjteményben pillantják meg először, így sokszor fogalmunk sincs, honnan származnak. A figurák és a motívumok változtak az idők során, ezért a különböző stílusok összehasonlításával csak egy hozzávetőleges kort tudunk megállapítani. Most azonban sikerült száz éves pontossággal megbecsülni a műkincs keletkezésének idejét, ami felettébb ritkának számít” – magyarázta Hodgson.

A régészeti kontextus és a radiokarbonos kormeghatározó vizsgálat is azt mutatta, hogy a szobor az i.e.1100-1000 közötti időszakból származik. Az időpont és a forma is megfelel a korai formatív periódussal, az olmék kultúra által dominált időszakkal. A szakembereknek azonban nincs ilyen könnyű dolguk a műkincs eredeti rendeltetésének megállapításával kapcsolatban. „Ebben a kultúrában mindennek van valami jelentése” – mondta el Michael D. Coe, a Yale antropológus professzora. „Nyilvánvalóan fontos köztéri feladatot látott el” – tette hozzá.

„Nekem úgy tűnik, hogy egy eseményt ábrázol, esetleg valamilyen módon üzenetet próbál közvetíteni” – ez már Hodgson véleménye. „Ez még a kifejlett írás előtti korszak, így a szimbólumokra nagyon fontos szerep hárult az összetett gondolatok közvetítésekor” – tette hozzá. A szobron látható figura egy gondosan kimunkált fejdíszt visel, hozzá lágyékkötővel és díszes kiegészítőkkel, úgy mint nyaklánc, fülbevaló, öv és egy jaguár formájú csat. Oldalt egy kisebb férfialak áll, mellette aszimmetrikus vonalak, amelyek ugyanúgy szimbolizálhatnak egy villámlást, mint egy hegyes tájat, vagy egyéb természeti képződményt. „A szobor kapcsolatban állhat a mezőgazdasággal, vagy a gabona istenének kultuszával” – állítja Coe. „Az égzengés hozza el az esőt” – tette hozzá.

Ojo de Agua az azték Soconusco tartomány központja volt, s a legkorábbi olyan településnek számít, ahol a köztereket piramisok vettek körül. Körülbelül 150-200 évig volt lakott, mielőtt eleddig ismeretlen okból teljesen elnéptelenedett volna. A szobron látható gabonamotívumokból a szakemberek arra következtettek, hogy Ojo de Agua lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, Hodgson pedig a gabona és a vallás között vélt fedezni további kapcsolatot.