A Horthy-korszak megasztárjai

2011. január 21. 13:26

A szerző négy korabeli újság, – a Színházi Élet, a Délibáb, a Sztár és a Film Színház Irodalom – segítségével mutatja be a filmszínészek sztárolását. Ebből kiderül: nem könnyű meghatározni, hogy ebben az időszakban kit tekintettek „sztár”-nak. A mai, számos rossz példa alapján jogosan gondolhatnánk azt, hogy akkor bezzeg másként volt, ugyanakkor arra is van példa, hogy a tehetséget és a teljesítményt háttérbe szorította a magánélet. Goll Bea például 14 évesen került a reflektorok fényébe, leginkább a privát szférájában történtek miatt. 1942-ben még nem töltötte be a 15. életévét, amikor hozzáment Takács Antal filmproducerhez, aki 26 évvel volt nála idősebb. A házaspárral a lapok előszeretettel foglalkoztak, a róluk szóló információknál remekül tetten érhetők azok a tendenciák, amelyek leginkább a pletykarovatokra jellemzőek.

A fokozott sajtófigyelem nagy piaci értéket képviselt. Az 1930-as évek elején főleg férfisztárokat emeltek piedesztálra: őket hamarabb fedezték fel, és gyorsabban váltak népszerűvé, mint a színésznők. A férfiak közül Jávor Pál és Páger Antal emelkedett ki, ők a korszak végéig megőrizték vezető szerepüket. A két férfiú között azonban markáns különbségek mutathatók ki: Jávor az igazi hőstípust testesítette meg, aki becsületességével mindig az igazság oldalán állt. Vele ellentétben Págert nem skatulyázták be ennyire, ezért sokfajta szerepben kipróbálhatta magát, többször összetett személyiségek eljátszását bízták rá. Kabos Gyula szintén meghatározó lehetett volna, azonban ő a zsidótörvények után lekerült a vászonról. Kabos testesítette meg a kisembert, helyét Latabár Kálmán vette át. A nézők komolyon számoltak még Ráday Imrével, Szilassy Lászlóval és Sárdy Jánossal.

A női filmsztárok az 1930-as évek második felétől váltak meghatározóvá, korábban ugyanis főként a férfiakat „egészítették ki”, nem írtak nekik jó szerepeket. Kivételek persze itt is akadtak, azonban Ágay Irént és Perczel Zitát korántsem imádták annyira, mint utódaikat. A későbbi női csillagokat is típusokba lehet sorolni. Tolnay Klári a finom nőiesség megtestesítője volt, Szeleczky Zita törékenysége ellenére vadóc „kismacskát” is játszott. Muráti Lilire az akaratos, emancipált nők (vagy akik olyanok szerettek volna lenni) tekintettek fel. Turay Ida és Erdélyi Mici komikaként hódított. Karády Katalin, a végzet asszonya pedig 1939-ben, a Halálos tavasz bemutatásával robbant be a filmvilágba.

A Délibáb című újság 1935-ben indította el a „Ki? … Miért?” elnevezésű pályázatát, amelyben a legnépszerűbb filmsztárokra szavazhattak az olvasók. Igaz, a lap csak kétszer közölt számadatokat, de ezekből világosan kiderült, hogy Kabos Gyula örvendett a legnagyobb népszerűségnek, őt Jávor Pál követte. Érdekes, hogy a júliusi versenyen öten – Páger Antal, Turay Ida, Erdélyi Mici, Gózon Gyula, Keleti Márton – is felállhattak volna a dobogó harmadik fokára. A Sztár magazin is megpróbálkozott hasonló viadallal: az 1937 novembere és 1938 májusa közötti versenyen a havi lebontásban Jávor Pál négyszer volt első, Páger Antal, Muráti Lili és Erdélyi Mici pedig egyszer-egyszer. A legfeltűnőbb Kabos visszaesése volt, ugyanakkor a női „sztárok” nagyon feljöttek.

A filmcsillagok komoly példaképek és reklámhordozók lettek. Muráti Lili, Karády Katalin és Simor Erzsi divatdiktátorokká nőtték ki magukat, egy 1943-as újság Murátit eleven divatlapként említette. Propagálták a testápolást, népszerűsítették a higiéniás termékeket, sőt a sminkelés a filmek hatására vált általánossá. A szexuális vonzerejük egyet jelentett a karcsúsággal, így a fogyókúrás megoldások széles körben terjedni kezdtek. Szívesen számoltak be a sportoló sztárokról, a színésznők gyakran mutatták be testformáló gyakorlataikat.

A cégek is felismerték a bennük rejlő lehetőségeket, így a filmvilág tagjai óriási reklámértékkel bírtak. Ebben leginkább a nők vitték a pálmát, érdekes módon a szépségápolási cikkeken kívül az autókat is főként ők reklámozták. A híres Budapesti Nemzetközi Vásáron a vállalatok igyekezték maguknak megnyerni a legnépszerűbb színészeket és színésznőket, akik természetesen portékáik mellett foglaltak állást.

A színészvilág privát- és intim szférája már akkor sem jelentett áttörhetetlen akadályt az újságírók számára. Természetesen az érintettek is kaptak az alkalmon, az ingyenreklám nekik is jól jött. A zsurnalisták leginkább a házasságkötésekre vadásztak. 1933-ban Székely István titokban kívánta (volna) feleségül venni Ágay Irént, de a jeles esemény időpontja kiszivárgott, így a frigy helyszínén már sokan vártak reájuk. 1940 júniusában Szeleczky Zita és Haltenberger Gyula esküvőjén a rajongó tömeget a rendőröknek kellett visszaszorítaniuk, sőt a Kálvin téren egy órán át állt a forgalom.

A lapok szívesen mutatták be a családi idillt, Páger Antal otthonát az újságírók paradicsominak jellemezték. A botlások mindig jó munícióul szolgáltak: Jávor Pál egyszer például megütött egy lótulajdonost, aki fel is jelentette, ám a botránynak köszönhetően még többen mentek el megnézni A cirkusz csillaga előadását. Karády Katalint sem kerülte el az újságírók figyelmét: amikor összeveszett felfedezőjével, Egyed Zoltánnal, a Sztár azonnal beszámolt arról a férfi telefonos akciójáról, aki így próbálta elérni, hogy a színésznőről rosszat írjanak.

A hétköznapi emberek egy része valóságosan rajongott a színészekért, színésznőkért. A kultusz közösségeket teremtett, egyre-másra alakultak a rajongói klubok és egyesületek. A korszakban óriási méreteket öltött az autogramgyűjtés, egyesek szenvedélyesen űzték ezt a „sportot”. A célszemélyek rengeteg levelet és felkérést kaptak, Szeleczky Zitától például egyik „rajongója” 800 pengőt kért, és mivel gyakran szerepelt a honvéd-kívánsághangversenyeken, a katonák között rendkívül nagy népszerűségnek örvendett. Öt páncélost Zitának kereszteltek el, 1942 végén pedig eljegyezte őt a 121. gépvontatású tüzérüteg, amivel vőlegényeinek száma 160 fővel gyarapodott.

Karády Katalinnak is nagy rajongói klubja volt, volt olyan, aki egyszer 15 kiló cukrot küldött neki. Nyilvános megjelenései gyakran tömeghisztériává fajultak, az utcán megállt a forgalom, már a próbák után is alig tudta elhagyni a színházat. Filmjei bemutatását óriási várakozás előzte meg, a jegyeket már hetekkel korábban meg kellett venni. A férfiaknál Páger Antal mellett Sárdy Jánosra figyeltek a legjobban, hiszen ő testesítette meg a serdülő leányok számára a férfieszményt. A Te vagy a dal főszereplőjét tömegek ostromolták, minden nap egy köteg szerelmes levelet kapott, sőt egyszer az iskolás lányok majdnem rátörték lakása ajtaját.