Újra népszerű az Arisztotelészt cáfoló "őrült" polihisztor
2011. január 11. 12:52 Science Daily
A Nyugat újra felfedezi Ibn al-Haytham (Alhazen) egyiptomi fizikust, a modern optika alapjainak lerakóját, akinek a 11. században született könyvét csak Newton hasonló témában írt alkotásával lehet egy lapon említeni.
Az optika könyve egészen pontosan ezer évvel ezelőtt látott napvilágot. A sokat idézett mű világhírűvé tette a szerzőt, akinek életéről azonban vajmi keveset tudunk. Ennek a hiánypótlásnak tesz eleget Jennifer Ouellette, aki a Physics World januári számában lehet életet a muzulmán tudós elfeledett kultuszába.
A cikk arról a tíz esztendőről szól, amikor Alhazent szinte száműzték a társadalomból és megfosztották könyveitől, s megalkotta forradalmi ötleteit. A tanulmányból megtudhatjuk, mekkora félelem fogta el a muzulmán polihisztort, amikor a kalifa színe elé járult és ki kellett dolgoznia egy a Nílus áradását kordában tartó mérnöki tervet, s miután realizálta: elbukott, ezért büntetés vár rá.
Alhazen volt az egyetlen, aki megmenekült a bitófától, mivel sikerült elhitetnie a kalifával, hogy megőrült. Az uralkodó bebörtönözte a tudóst, aki házi fogságában írta meg a hírnevét több évszázadra megalapozó munkáját.
A 11. századi Egyiptomban ugyanis még tartotta magát az Arisztotelész által kidolgozott elmélet, miszerint a látható tárgyak és a saját szemünk sugarakat bocsátanak ki, s ez felel látásunkért. Ouellette elképzelte, ahogyan Alhazen egyedül fekszik sötét szobájában, s miközben azon töpreng, miért nem bocsátanak ki fényt a tárgyak, azt kérdezi magától: „lehetséges, hogy az ókori tudósok tévedtek volna?”
A kérdés arra sarkallta, hogy a cellájában talált gyertyával és rézzel végezzen egyszerű kísérleteket és járjon a rejtély végére. Ezekben arra a következtetésre jutott, hogy nincs semmilyen olyan titokzatos „forma”, amelyet a tárgyak kibocsátanak; inkább olyan fényforrások vannak, amelyeket más tárgyak vernek vissza. Ezzel kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki, a szem csak felfogja azt.
Alhazen (965-1040) a kalifa halála után szabadult, majd élete hátralevő részében csillagászattal, matematikával, tervezéssel, fizikával és orvoslással foglalkozott; a hétkötetes Az optika könyve maradt élete legnagyobb teljesítménye, amellyel joggal vívta ki magának a modern optika megalapítója nevet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
