Thatcher a pápához fordult az ír éhségsztrájkolók ügye miatt
2011. január 6. 09:51 The Daily Telegraph
Margaret Thatcher brit miniszterelnök II. János Pál pápát 1980-ban az ír éhségsztrájkolók elítélésére szólította fel, miután a szentatya a Vasladytől a „tragikus” helyzet holtpontról való kimozdítását kérte.
A pápa elmondta, „nyugtalanítja” a Maze-ben fogvatartott hét terrorista ügye, akik semmilyen élelmet nem vesznek magukhoz, ezért békés megoldásra szólította fel a feleket. Thatcher két táviratot is küldött, amelyekben aláhúzza: az engedmények teljesen rossz irányba terelnék az ügy végkimenetelét, s a szentatya közbenjárását kéri a krízis megoldása érdekében. A titkosítás alól feloldott kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy Thatcher magánlátogatása során aggódott öltözéke miatt, majd azt tanácsolták neki, hogy a Szentszéktől kérjen kölcsön egy fátylat.
II. János Pál volt az első hivatalban lévő pápa, aki 1979-ben Írországba látogatott, ahol a katolikusok és protestánsok közötti ellenségeskedés beszüntetésére szólította fel a feleket. 1980. október 30-án, három nappal az IRA-tagok éhségsztrájkjának kezdete után a Vatikán behívatta Mark Heath-t, Nagy-Britannia vatikáni miniszterét, akinek egy a brit miniszterelnöknek címzett levelet adtak át.
„Nyugtalanító híreket hallottam az észak-írországi Maze városában kialakult feszültséggel kapcsolatban, ahol a foglyok éhségsztrájkba kezdtek (…) Megkérem, hogy személyesen tekintse át a lehetséges megoldásokat a visszafordíthatatlan következmények elkerülése végett” – írja a katolikus egyházfő. A Vaslady erre azt válaszolta, hogy a foglyokat súlyos bűncselekményekért ítélték el, így személy szerint nem tud engedményeket– például politikai fogoly státust – adni.
„Ha így cselekednénk, akkor valamilyen módon elfogadnánk a politikai motivációkat, amelyek kizárnák ezeket a bűnöket; bátorítanánk az erőszakot a politikai célok eléréséhez; s véres konfrontációt idéznénk elő a két közösség között” – riposztozik Thatcher, aki így folytatja: „Üdvözöljük az észak-ír papság erőfeszítéseit az éhségsztrájk befejezésének érdekében; reméljük, hogy Őszentsége is mindent megtesz a célért”.
Thatcher a következő hónapban felkereste a Vatikánt, ahol az egyik fő témát Észak-Írország szolgáltatta. A tisztviselők egyetértettek abban, hogy nem kellene a diplomáciai kapcsolatok követi szintre emelésével a „legkényesebb és legnehezebb témát" felhozni. A miniszterelnök asszony a „lehető legteljesebb tájékoztatást” kérte a protokollt és a ruházatot illetően. A római válasz így hangzott: „ A fekete ruha vagy kosztüm, hosszú ujjal, magas nyakkal lenne a megfelelő. Fátylat szükség esetén tudunk kölcsönözni”.