Múlt-kor.hu

Vitákat hoz az amerikai polgárháború évfordulója

2010. december 14. 10:09

Javában zajlanak az előkészületek az Egyesült Államokban az amerikai polgárháború kitörése 150. évfordulójának megemlékezéseire: a déli államokban sokak számára mindez csak a másfélszáz éves mítoszképzés folytatását jelenti.

Az ünnepségek és megemlékezések már az idén elkezdődtek: nemrég nemcsak a New York Times indította el 150 évvel ezelőtti megemlékező hírfolyamát, hanem Abraham Lincoln elnöki kampányáról, és megválasztásáról is megemlékeztek. A déli államokban már 2011-re készülnek, amikor az 1861-es szakítás mellett Jefferson Davis beiktatását is komoly ünnepségeken idézik majd meg.

Míg a legtöbb ilyen rendezvényen fehérek és feketék egyaránt részt vesznek majd, az utóbbiak szájíze egy kicsit keserű lehet, hiszen a megemlékezések többsége dicsőítő hangon szól a „régi Délről”, és annak „veszett ügyéről”, emellett a rabszolgaság említése mintha teljesen eltűnt volna ezekből a forgatókönyvekből. Benard Simelton, alabamai fekete jogvédő szerint „mindez olyan, mintha a holokausztot ünnepelnék, hiszen 150 évvel ezelőtt még semmilyen joguk nem volt a színeseknek, és szinte állatként bántak velük. Mindezt nem helyes egy ünnepséggel felidézni” - véli.

Mark Simpson, az egyik dél-karolinai veteránszövetség vezetője szerint bár egyes megemlékezéseiket sokan politikailag inkorrektnek tartják, mégis megrendezik azokat, hiszen „ez természetünk, kultúránk és örökségünk része”. Szerinte tévedés lenne azt hinni, hogy a rabszolgatartás lett volna a polgárháború legfőbb oka, hiszen több más fontos kérdés mentén is ellentétek húzódtak. A legfőbb megosztó kérdést az egyes államok saját jogai jelentették, azaz hogy ki és hogyan nullifikálhatta a szövetségi törvényeket, és elhagyhatták-e az Uniót, amihez önként csatlakoztak.

A történészek azonban nem értenek egyet ezzel az érveléssel. Bob Sutton, a National Park Service egyik vezető történésze szerint igenis a rabszolgatartásban kell keresnünk a polgárháború legfőbb okát. Persze több más fontos ügy is előkerült, mégis egyik sem volt olyan fontos, mint ez. Így gondolta Alexander Stephens, a konföderáció alelnöke is, aki a Fort Sumter-i összecsapás előtt is úgy vélte, hogy a rabszolgatartás a "jelen forradalom oka". A déli kormányzat a kérdést azonban elég hamar az egyes államok hatáskörébe utalta, azaz ők maguk dönthettek arról, engedélyezik, vagy tiltják-e mindezt. Davis ugyanis nem tudta, hogy Anglia, vagy más államok támogatnák-e a Dél háborúját a rabszolgatartás rendszer konzerválásáért.

1865 után aztán a déli államok írói és történészei, akik közül sokan aktívan kiálltak a szakítás mellett, megkezdték a mítoszképzést, miszerint a „veszett ügyet” nem a rabszolgaság (amely szerintük egy üdvös intézmény), hanem az egyes államok jogai miatt vívták. Sutton szerint a polgárháború ezért abban is más, mint a többi háború, ahol csak a győztesek történelmét ismerjük, hogy jelen esetben a másik oldal hangja sem tűnt el.

Ez a narratíva különösen hangosan jelent meg az egykori események 100. évfordulóján, az 1960-as években, amikor a legtöbben a déli hadvezetés zsenialitását, és a csapatok harci értékét méltatták, és semmilyen szinten nem voltak hajlandóak akár csak említés szintjén is foglalkozni a rabszolgasággal.

Kérdés persze, hogy miben lesz más a 150. évforduló, amikor az események kis részét az államok, a többséget pedig magánszemélyek szervezik és bonyolítják majd le. Az egyik első ilyen, már előre is botrányosnak tűnő alkalom december 20-án, Dél-Karolina szakításának 150. évfordulóján következik majd, amikorra Charlestonban és Alabamában bálokat szerveztek. A polgárjogi aktivisták azonban ezt nem hagyják szó nélkül, és tiltakozó menetet, illetve virrasztást tartanak majd az egyes estélyek helyszínei elé.

Joe McGill, fekete történész szerint erre is vonatkozik az ismert frázis, miszerint „ha kirúzsozunk egy disznót, az attól még disznó marad”, azaz nevezhetik akárhogy is ezt a bált, attól nem lesz kevésbé rasszista. McGill szerint a mostani évforduló talán épp arra adhatna lehetőséget, hogy azokat a történeteket és életpályákat mutassák be, amelyeket 50 évvel ezelőtt még nem lehetett. Így a harcokban részt vett feketék, és fekete egységek története az, amit az afroamerikaiak hallani akarnak - véli, ezért idén ősszel már "Race, Slavery and the Civil War: The Tough Stuff of American History" címmel rendeztek konferenciát Virginiában, és a következő négy évben többször is megemlékeznek majd a rabszolgák felszabadításáról.

A legtöbben azonban azokra az egyszerű emberekre emlékeznének, akik belesodródtak a háborúba, és - akármelyik oldalon is állva - borzalmakat éltek át a csatamezőkön. A Dél-Karolinai Levéltári és Történeti Hivatal igazgatója, Eric Emerson szerint ez nem lesz könnyű, és a megosztottság megmarad majd, hiszen az emberek mindenre rövid választ akarnak, és ezért hajlandóak a valós okok helyett csak a „rabszolgaság” és az „államok jogai” frázisokat meghallani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Vitákat hoz az amerikai polgárháború évfordulója

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra