Elveszett civilizáció rejtőzhet a Perzsa-öböl mélyén

2010. december 10. 11:10

Az elmúlt években a régészek több bizonyítékot is találtak azzal kapcsolatban, hogy a Perzsa-öböl mentén 7500 évvel ezelőtt kiterjedt településhálózat létezhetett. Arra a kérdésre azonban nem volt válasz, hogy ez a hálózat miként alakulhatott ki ilyen hamar, ha semmilyen korábbi régészeti nyoma nem volt az emberi populációnak?

Jeffrey Rose, a Birminghami Egyetem régésze a Current Anthropolgy című szakfolyóirat legújabb számában közzétett, New Light on Human Prehistory in the Arabo-Persian Gulf Oasis című tanulmányában amellett állt ki, hogy ezen jelenség bizonyítékai ma már víz alatt, az öböl mélyén találhatók. Szerinte ugyanis a fejlett közösségek azon a területen alakulhattak ki, amely 8000 évvel ezelőtt került víz alá.

Rose szerint a „Perzsa-öböl oázisának” területén több tízezer éven át élhettek, mígnem az Indiai óceán elöntötte a térséget, így települések, kőházak, kereskedelmi útvonalak, cserépedények, háziasított állatok és a világ legkorábbi hajói tűnhettek el egyik napról a másikra, ahogy az emberi civilizáció hajnalának létfontosságú leletei is az enyészeté lettek.

A kutatási eredmények szerint a térség nagyjából 75000 évvel ezelőtt vált kényelmesen lakhatóvá, igazi oázissá válva a környező sivatagok között, ahol a Tigris, Eufrátesz és több más folyó által szállított édesvíz mellett több forrás is fakadt.

A tanulmány szerint a jemeni és ománi régészeti feltárások során nemrég egy olyan kőeszköz is előkerült, amely kelet-Afrikából származhatott. Mindez felülírhatja a korábbi migrációs modelleket, amelyek még azzal számoltak, hogy az első sikeres átkelés 50-70 ezer évvel ezelőtt történhetett az Arab-félszigetre; Rose szerint ugyanis erre legalább 100 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor - amikor az Öböl Oázis igazi menedék lehetett.

Ha pedig igaz a teória, akkor az sok tekintetben újrarajzolhatja az ókori civilizációk felemelkedésének történetét is.