Megújult a legendás színházi díszlettervező háza

2010. december 1. 17:11 MTI

Ibos Éva művészettörténész a megnyitó alkalmából elmondta: két éve zárták be az épületet, miután "kifáradt" az akkori tárlat. A századik évfordulóra azonban meg kellett újulnia, így az épület tényleges felújítása mellett a kiállítási anyagot is felfrissítették. A rendezési koncepció a műteremlakás és a személyes élettér érzékeltetése volt. A tárlatra ellátogatók megismerhetik a művész színházi munkáját, bepillantást nyerhetnek abba, hogy milyen ízlés diktálta a színpadképet 40-50 évvel ezelőtt, s felidézhetnek olyan előadásokat, melyeket egykoron például a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthattak.

Képek vezetik végig az érdeklődőket azokon a filmeken, melyeknek látványtervezője volt. Varga Mátyás nevéhez ugyanis olyan filmek fűződnek, mint az Árvácska, a Liliomfi, az 1954-ben bemutatott Rokonok, a Mese a tizenkét találatról vagy a Vasvirág. A látogatók azt is megtudhatják, hogy kikapcsolódásként Varga Mátyás kerámiákat készített.

A háromszintes épületben több mint százharminc alkotással találkozhat a közönség: mintegy hetven díszletterv, harminc grafika, húsz fotó és néhány kerámia mutatja be átfogóan az egész életművet, amely - a 2002-ben elhunyt művész végakaratának megfelelően - így egy helyen látható.

A Kossuth-díjas díszlettervező, Szeged díszpolgára pályája során több mint ezerötszáz színházi előadás, mintegy félszáz film és több mint 20 tévéjáték díszletét készítette el. Dolgozott több vidéki és fővárosi magánszínháznál, a Nemzeti Színháznál és Kolozsvárott. Szegeden készített díszleteket a színház és szabadtéri játékok számára is, amelynek kezdettől legnagyobb szcenikai szakértője volt. Az Iparművészeti Főiskola díszlettervező tanszékének tanszékvezető tanáraként tervezőgenerációkat nevelt a színpadépítés tudományára. Számos grafikai, kerámiai kiállítása volt. 1937-ben a párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott, 1970-ben a Nemzeti Galériában életmű-kiállítása volt.

A Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóháznak otthont adó épületet életművével együtt a nyolcvanas években adományozta Szeged városának. A kiállítóház, amelyet akkor Tarnai István Ybl-díjas építész tervei szerint újítottak fel, 1987. augusztus 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt.