A sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatai

2010. november 21. 16:21 MTI

Hatvanhat évvel ezelőtt a 4. Ukrán Front katonai tanácsa az 1944. november 13-án kiadott 0036. számú parancsában elrendelte a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar és német nemzetiségű egykori katonák és hadköteles személyek deportálását. Több mint húszezer magyar nemzetiségű férfit hurcoltak el, nagyobb részüket a Kárpátokon túli lágerekbe történő elszállítás előtt a Munkácshoz közeli Szolyván kialakíott gyűjtőtáborban tartották fogva, ahol járványos betegségek és éhezés következtében nagyon sokan életüket vesztették.

Az ártatlan emberek tragikus pusztulásának helyszínén a Szolyvai Emlékparkbizottság kezdeményezésére emlékpark létesült. Ennek siratófalára 126 magyarlakta település több mint ötezer áldozatának nevét vésték. Kárpátalja valamennyi magyarlakta községében 1989 után emlékműveket állítottak azok tiszteletére, akik nem tértek vissza a szovjet táborokból.

A sztálinizmus kárpátaljai áldozataira emlékező beszédében Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkpizottság elnöke nehezményezte, hogy az ukrán állam mostanáig nem rehabilitálta az 1944-es deportálások magyar áldozatait. Mint mondta, minden erőfeszítés ellenére nem sikerült elérni, hogy az ártatlanul elhurcoltakat Kijev legalább erkölcsi jóvátételben részesítse. Tóth azt is közölte, hogy a fő közlekedési útvonalak mentén nemrég jelzőtáblákat helyeztek el, amelyek megkönnyítik az összmagyarság zarándokhelyévé vált Szolyvai Emlékparkba való eljutást.

A hatvanhat évvel ezelőtti kárpátaljai eseményekre emlékező beszédében Kiss Sándor, a Jobbik országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy a szolyvai magyar áldozatok mellett fejet kell hajtani a nagy ukrajnai éhínség, a holodomor több millió áldozatának emléke előtt is. A magyarok és ukránok osztoznak a fájdalomban, hiszen mindkét nép esetében ugyanaz a 20. századi totalitárius diktatúra szedte ártatlan áldozatait – tette hozzá.

A szolyvai megemlékezés ökumenikus istentisztelettel és az áldozatok emlékművének koszorúzásával zárult.