Másként növekedett a Neander-völgyiek agya

2010. november 9. 09:11 MTI

A tudósok mindezek alapján úgy vélik, hogy a széles körben elterjedt szemlélettel szemben mégiscsak voltak különbségek a Neander-völgyi ember és a Homo sapiens szellemi képességei között - derült ki a Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból.

Mivel a Neander-völgyieknek és a modern embernek hasonló nagyságú volt az agya, a szakemberek eddig abból indultak ki, hogy kognitív képességeik is hasonlítottak. A modern ember agyának belső struktúrája azonban jelentősebb az agy méreténél. A lipcsei tudósok szerint a Homo sapienst az agy fejlődésének egy korai fázisa különbözteti meg a Neander-völgyitől.

A kutatók Neander-völgyiek fosszilis koponyákban megmaradt agylenyomata alapján végezték vizsgálataikat, döntő fontosságú leletnek egy Franciaországban 1914-ben talált Neander-völgyi csecsemő csontjai bizonyultak. A maradványok egy múzeum raktárában kallódtak, mire 90 év múltán felfedezték őket. A csontokat komputertomográffal világították át, majd a Max Planck Intézet Virtual Reality (Virtuális valóság) elnevezésű laboratóriumában rekonstruálták. Ez kimutatta, hogy az agy mérete a Neander-völgyi és a modern embernél hasonló volt, azonban eltérés mutatkozott az agy fejlődési mintáiban.

"Sok régészeti lelet mutat arra, hogy viselkedésbéli eltérések voltak a Neander-völgyiek és a modern ember között. Eredményeink rávilágítanak azokra a biológiai mechanizmusokra, amelyek ezek alapjául szolgálhattak" - mondta a lipcsei intézet emberi evolúcióval foglalkozó részlegének vezetője.

A kutatások már a közvetlenül a születés utáni fejlődésben jelentős eltéréseket mutattak ki. Ismert, hogy a modern embert csak néhány gén különbözteti meg a Neander-völgyitől, ezek azonban fontosak az agy fejlődése szempontjából. A lipcsei tudósok bíznak abban, hogy az új információk révén jobban meg lehet érteni ezeknek a géneknek a működését a mai modern embernél.