Megújultak Lotz Károly faliképei Budapesten
2010. november 7. 11:27 MTI
Ismét régi fényükben ragyognak Lotz Károly és tanítványa, Than Mór faliképei a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ahol újraavatták az 1876-ban átadott épületnek a festőről elnevezett dísztermét.
A műemléki védettségű Markó utcai épület a kezdetektől fogva oktatási célokat szolgált. A főiskola 2002-ben vette át a Kossuth Zsuzsa Gimnáziumtól és a 134 éves, impozáns festmények eddig csak állagmegóvásban részesültek - mondta avatóbeszédében Sándorné Kriszt Éva, a 20 ezer diákot oktató főiskola rektora.
Az oktatási intézmény egy évvel ezelőtt kötött szerződést a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel az öt lunetta (félkör alakú festett falmező) és a hét falikép rendbehozatalára. Ez alapján restaurátor szakos hallgatók néhány hónap alatt szaktanári vezetéssel diplomamunkaként újították fel a 19. század második felének alkotásait.
A rektor elmondta, hogy a főiskola pályázati úton és saját megtakarítással jutott pénzhez, a képzőművészeti egyetem pedig önköltséggel végezte el a munkát. A restaurálásra fordított összeg mintegy 20 millió forint volt. A főiskola Lotz faliképeit a nagyközönség számára is látogathatóvá teszik, ahogy az korábban az Operaház, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Keleti pályaudvar vagy az Andrássy úti egykori Párizsi Nagyáruház mennyezeti festményei és faliképei esetében történt.
Németh Tamás, az MTA főtitkára emlékeztetett arra, hogy a freskóavató a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódik. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban az Országgyűlés hivatalosan is ünneppé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amikor 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására. Ma már egész novemberben a tudomány hónapját ünneplik és a hetedik generáció koptatja az Akadémia lépcsőit - jegyezte meg a főtitkár.
A restaurálást irányító Menráth Péter professzor, a képzőművészeti egyetem tanszékvezetője arról beszélt, hogy Lotz Károly és Than Mór a 19. századi akadémikus festészet kiemelkedő képviselői voltak. A művészek a díszteremben a görög és a római mitológia egy-egy jelenetét festették meg, például a Homéroszt ünnepli a görög nemzet, vagy a Hektor, a trójai hős hadba vonulása előtt búcsúzik feleségétől és kisfiától című pannót. A terem hosszanti irányában a falrész felső harmadában kialakított öt lunettában a testedzés, a földrajz, az irodalom, a retorika és a képzőművészet allegóriái láthatók eredeti fényükben.
Menráth Péter kitért arra, hogy a képekről el kellett távolítani a szennyeződéseket, valamint az elsárgult lakkrétegeket az elváltozott színű átfestésekkel együtt. A kopott felületeket, a hiányokat retusálással egészítették ki és végül matt védő lakkréteggel fedték a festményeket, hogy fényre ne csillogjanak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
