Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Műkincstolvajok és alvilági rejtélyek

2010. október 21. 10:52 MTI

Évek óta suttognak Franciaországban arról, hogy a múzeumokban és a magánkézben lévő műkincsek biztonsága fölöttébb kétséges, az idén azonban két esemény is nyomatékosan ráirányította a figyelmet a veszélyre.

<

Mindennapos aggodalmak

Az egyik az a látványos betörés, amelynek kárvallottja májusban a Modern Művészetek Múzeuma volt: a rablók 100 millió eurót (mintegy 27 milliárd forintot) érő zsákmánnyal távoztak a párizsi intézményből. A másik pedig az a szeptemberben lezajlott per, amelyben három férfit vádoltak azzal, hogy annak a bandának dolgoztak, amely 2007-ben Pablo Picasso unokájának párizsi villájába behatolva több rendkívül értékes alkotást tulajdonított el.

A Wilson sugárúton lévő művészeti múzeumból tavasszal öt remekművet loptak el a rablók, köztük volt Picasso-, Matisse- és Modigliani-kép is. A The New York Times riportja szerint a bűnözőknek ehhez tudniuk kellett, hogy melyik az az egyedüli ablak, amelynek biztonsági berendezése éppen nem működik, mi a belső őrség éjszakai őrjáratainak időbeosztása, és azt is, hogy mit vigyenek el, mely alkotások a múzeum legfőbb kincsei, és pontosan hol találhatók.

A Picasso-villába történt betörés végrehajtói is komoly helyismerettel rendelkeztek: gondosan kidolgozott álkulccsal nyitották ki a lakás bejáratának szuperbiztos zárját, olyan csendben dolgoztak, hogy az unoka - Diana Widmaier - nem ébredt fel, miközben kivágták a vásznakat a keretekből. A helyszínen nem hagytak sem ujjlenyomatot, sem DNS-mintát. A tolvajok kiléte mindkét esetben homályban maradt. A szeptemberi per vádlottjait sem tettesként, hanem bűntársként vonták felelősségre.

A művészeti világ számára rejtély, kik állhatnak a Franciaországban évente elkövetett két-három tucat múzeumi műkincslopás mögött, és miként remélhetik a tolvajok, hogy a birtokukba került, könnyen felismerhető és azonosítható műveket bárhol is tudják majd értékesíteni. A fő kérdés azonban az, képesek-e az ország nagyhírű művészeti intézményei szembeszállni a feltehetően profi bűnözők laza felépítésű bandáival.

A lopott művek zavaros, átláthatatlan globális piacán a francia múzeumok elsőrendű vadászterületet jelentenek. Bár 1998-hoz képest - amikor 48 esetben fosztottak meg kincseiktől francia létesítményeket - a helyzet javult, az elmúlt másfél évtizedben átlag még mindig évi 35 múzeumi lopás vagy rablás történt. Számos elmélet született a jelenség magyarázatára, közös vonásuk az a feltételezés, hogy sokféle bűnöző működik változó összetételű csoportokban, ezek megosztják egymás között a lehetséges vevőkre és az eladásra alkalmas művekre vonatkozó információikat, és akcióik előtt gondosan tanulmányozzák a kiszemelt múzeumokat.

Christophe Girard, Párizs kulturális kérdésekkel foglalkozó alpolgármestere közölte az amerikai lappal: nem múlik el nap, hogy a város múzeumigazgatóit ne aggasztaná ez a kérdés, mivel tudják, hogy a bűnözők tökéletesítették módszereiket, és a művészet értéke ma minden képzeletet felülmúl. Hiába erősítették meg a kiállítások védelmét - a Modern Művészetek Múzeumába például két tárlat között törtek be a rablók, mivel tudták, hogy olyankor kisebb a készenlét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Műkincstolvajok és alvilági rejtélyek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tél: Szoknyával a politikában

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra