Múlt-kor.hu

Megfejtették a fekete halál titkait

2010. október 11. 19:37 Science Daily, MTI

Valóban a pestisbaktérium okozta a dögvészt a középkori Európában - derítette ki egy német tudósok vezette nemzetközi kutatócsoport, amelynek sikerült a Yersinia pestis nyomait kimutatni egykori áldozatai földi maradványaiban. A kutatást ismertető tanulmány a PLoS Pathgens című tudományos folyóiratban látott napvilágot.

A "fekete halál" okai mindmáig viták tárgyát képezi a tudományos világban, a szakemberek közül sokan más kórokozókat neveznek meg lehetséges "tettesként", különösen az észak-európai járványok esetében. Más fertőző betegségek esetében, olyanokéban, mint például a lepra, évszázadokkal a halál beállta után is azonosítható a kór, köszönhetően a csontelváltozásoknak. A pestis esetében a halál az első tünetek megjelenésétől számítva akár néhány napon belül is bekövetkezhet, vagyis nem hagy látható nyomokat a csontozaton.

A kutatók öt európai országban - Angliában, Franciaországban, Németországban, Itáliában és Hollandiában - a "fekete halál" egykori áldozatainak tömegsírjaiban nyugvó 76 személy földi maradványaiból vettek genetikai mintát. Némi szerencsével ugyanis a kórokozó DNS-e hosszú ideig megőrződhet az áldozatok fogbelében, vagy a Yersinia pestis proteinjei nyomokban fennmaradhatnak a csontokban. Ám ha maradnak is ilyen anyagok, nehéz kimutatni, mivel a minták az évszázadok folyamán szennyeződhetnek.

A Barbara Bramanti, a mainzi Johannes Guttenberg Egyetem antropológusa által vezetett kutatócsoportnak tíz francia, angol és holland áldozat földi maradványaiban sikerült kimutatni a Yersinia pestis specifikus genetikai anyagát. Mivel az olaszországi Parmából és a németországi Augsburgból származó mintákból nem sikerült kimutatni a pestisbaktériumot, ezeket az immunkromatográfia módszerével vizsgálták.

Miután a kórokozó jelenlétét sikerült bizonyítani, a kutatók a baktérium 20 genetikai markerét vizsgálták, azt igyekezvén azonosítani, hogy a Yersinia pestis orientális vagy a Yersinia pestis medievalis pusztított-e. Mint kiderült, egyik sem, helyettük a kórokozó két teljesen ismeretlen válfaját fedezték fel, amelyek ősibbek voltak, és különböztek a korunkban Afrikában, Amerikában, a Közel-Keleten és a volt Szovjetunió némely térségében kimutatható baktériumoktól. A Yersinia pestis egyik válfaja, amely a feltételezések szerint a 14. századi humán katasztrófát okozhatta, napjainkban nagy valószínűséggel már nem létezik. A másik hasonlóságot mutat azokkal a kórokozókkal, amelyeket a közelmúltban izoláltak Ázsiában.

A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a Yersinia pestis kétféle úton jutott be kontinensünkre. A kórokozót 1347 novemberében hurcolták be Ázsiából Marseille-be, onnan a járvány Franciaország nyugati, majd északi részén keresztül érkezett meg Angliába. Mivel a Yersinia pestis más válfaját fedezték fel a hollandiai Bergen op Zoomban, a tudósok úgy vélik, hogy a kórokozó nem Franciaország felől, hanem északról, Norvégiából érkezett a Németalföldre.

"Eredményeink arról tanúskodnak, hogy a pestis legkevesebb két útvonalon érkezett kontinensünkre, majd a kórokozó mindkét válfaja a maga egyéni útját járta be" - hangsúlyozta Bramanti. Stephanie Hänsch, a vizsgálat társirányítója szerint a világjárványok (pandémiák) története sokkal bonyolultabb, mint korábban feltételezték.

A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium váltja ki. A kórokozó főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de a betegség cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, gyakran sötétkék színt kap, innen ered a "fekete halál" kifejezés. Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, ekkor Konstantinápoly félmilliós lakosságából körülbelül százezren maradtak életben. A járvány a 14. században újból kitört Európában, kisebb-nagyobb hullámai még a 17. században is sújtották kontinensüket. E járványokban az európai lakosság egyharmada-fele pusztult el.

Distinct Clones of Yersinia pestis Caused the Black Death

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Megfejtették a fekete halál titkait

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tavasz: Megbízható elvtársak

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra