Kora bizánci szamaritánus zsinagógát ástak ki Izraelben
2010. szeptember 21. 15:01 MTI
Egy ezerötszáz éves szamaritánus zsinagóga imatermét és majorságát ásták ki izraeli régészek a Jordán folyó völgyében, Bét-Seánban.
Az antikvitásokért felelős izraeli hatóság (IAA) képviselői szerint a zsinagógát az i.sz. 5. század végén építhették, és a muzulmán hódítás kezdetéig, vagyis 634-ig működhetett. A szamaritánusok akkoriban hagyták magára a templomot. Az épület egy ötször nyolc méteres, négyszögletű terem, amely a délnyugati irányban fekvő Garizim-hegy felé néz. A Garizim a szamaritánusok szent hegye volt.
A szakértők szerint a zsinagóga területe a környék vallási és a társadalmi életének központja volt. Régészek kiszabadították a zsinagóga színes, geometrikus mintát követő mozaikpadlóját, benne egy görög nyelvű felirattal, amely így szól: ez a templom.
A bizánci korban Bét-Seán a szamaritánusok fontos központja lett, szuverenitást, nagy fokú önkormányzást élveztek. Mindez Justinianus uralkodásának végéig (565-ig) tartott, ekkor a szamaritánusok fellázadtak a hatalom ellen. A felkelést leverték, a szamaritánusok pedig megszűntek nemzetként létezni - emlékeztetett az IAA.
A régészek a zsinagóga mellett egy több mint 1500 négyzetméter kiterjedésű majorságra is bukkantak, benne udvarral, lakórészekkel, vendégszállásokkal és raktárokkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
