A második bécsi döntés pillanatai
2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI
Dicsőséges hódítás?
A magyar hadsereg 1940. szeptember 5-én lépte át a határt, 8-án a Királyhágóig jutott. 9-én Ördögkútnál halálos áldozatokat követelő tűzharcra került sor, de ez volt az egyetlen fegyveres incidens. 11-én érték el Kolozsvárt, 13-án az új román-magyar határt. A nagyváradi és szatmárnémeti bevonuláson Horthy Miklós kormányzó is részt vett, az első hónapokban Észak-Erdélyben katonai közigazgatás működött.
A területgyarapodásért az ország komoly árat fizetett. Németországot az érvényes megállapodásokon felül nyersanyaggal és élelmiszerekkel támogatták, még a belső szükségletek rovására is (kenyér- és lisztjegyet vezettek be). A hazai német kisebbség kötetlenül szervezkedhetett, radikális lépések történtek a "zsidókérdésben", személyi változások a politikai életben. Az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez - mindez a hazai szélsőjobb követeléseivel esett egybe.
Teleki Pál gróf, miniszterelnök tudta: a németek nem nyerhetik meg a háborút, a revíziót nem tőlük várta, de azt el kellett fogadnia. Ezért le is mondott, ám Horthy nem engedte el, így kormánya hamarosan mindent teljesített: októberben engedélyezték a német csapatok átvonulását Románia felé, novemberben pedig aláírták a háromhatalmi paktumot, elfogadva a német-olasz hegemóniát, s szolidaritást vállalva egy újabb tengely-háborúval.
Románia területi vesztesége felszította az ottani szélsőjobb harciasságát, ennek nyomán nálunk is fellendült a nyilasmozgalom. Az engedmények keretében szabadon engedték börtönéből Szálasit, akinek vezetésével megvalósult a szélsőjobb egysége: a Nyilaskeresztesek a legnagyobb ellenzéki párt lett.
A verseny a németek kegyeiért tovább folyt, bár Romániában Antonescu véresen leszámolt a Vasgárdával. A kormány 48 erdélyi magyar képviselőt hívott a parlamentbe, három hely jutott a németségnek. 12 mandátumot tartottak fenn az egymillió románnak, de ezeket nem töltötték be. Az Erdélyi Párt a kormányt támogatta, amely így megbuktathatatlanná vált. Az "országgyarapítás" utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék megszállása volt, amikor 11 475 négyzetkilométer és 1 030 ezer lakos került Magyarországhoz.
Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezmény érvénytelenítette a bécsi döntéseket, és előírta, hogy Magyarország vonja vissza csapatait az 1937. december 31-i határok mögé, majd az 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek mondta ki az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három falut át kellett engedni Csehszlovákiának. A nagyhatalmak elutasították a magyar igényt, hogy a román határt módosítsák ötezer négyzetkilométerrel Magyarország javára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
