A szlovákiai magyarok fiktív hazája

2010. augusztus 27. 14:48 MTI

Az újság szerint Muriel Blaive a közép-európai posztszocialista államok, elsősorban a volt Csehszlovákia lakosainak történelmi tudatát vizsgálja, így jutott el a cseh–osztrák határon fekvő Ceské Velenicébe (ahol nagyszámú osztrák kisebbség él), és Komáromba. A két város kisebbségeinek gondolkodása azonban merőben eltérő, a velenicei osztrákok korántsem foglalkoznak annyit saját identitástudatukkal mint a komáromiak.

"A révkomáromi magyarok nekem viszonylag zárt közösségnek tűntek, Szlovákia polgárai ugyan, viszont gondolatban egy olyan országban élnek, amely nem azonos sem Szlovákiával, sem Magyarországgal. Meg akarnak maradni magyarnak, a szlovákokat viszont nem ignorálhatják, mivel a városban több mint 30 százaléknyi szlovák él. Ahogy láttam, Révkomáromban sok a vegyes házasság, viszont sem a szlovákok, sem a magyarok nem tudják elképzelni, hogy gyerekeik más nemzetiségűvé váljanak" – magyarázta Muriel Blaive a Pravda napilapnak.

Információi szerint a legtöbb házaspár kompromisszumokkal oldja meg a vitás kérdéseket, egy katolikus szlovák anya esetében például a gyerekeket a katolikus hitre nevelték, de magyar iskolába adták. Blaive vagy tíz érettségiző korú magyar diákkal is készített mélyinterjút, egyikük sem tudta elképzelni, hogy olyan szlovák házastársa legyen, akivel nem tud magyarul beszélni. Egy esetleges angol házastárs lehetőségétől viszont már korántsem zárkóztak el ilyen hevesen.

A dél-komáromiak (Magyarország) nagyon negatívan tekintenek a szlovákokra mint népre, és a szlovák nyelvre is – tudta meg a lap Vajda Barnabás egyetemi oktatótól. A projekt része volt ugyanis egy felmérés, amely azt vizsgálta, a magyarországi magyarok hogyan látják Szlovákiában élő nemzettársaikat és a szlovákokat.

"Alig tudnak valamit a szlovákiai magyarok valós életéről, beleértve a nyelvhez, a hazához, a politikához való viszonyukat, amellett szeretettel gondolnak rájuk, de ez inkább egy álomképhez hasonlítható. Azt gondolják róluk, hogy a hazájuknak egyértelműen Magyarországot tekintik, és semmit nem kívánnak jobban, mint hogy Magyarországon élhessenek" – magyarázta az Új Szóban a révkomáromi Selye János Egyetem oktatója.

Szerinte azonban a felmérés eredményei nem vetíthetők ki az egész szlovákiai magyarságra. "Mivel kevés kutatás készült a szlovákiai magyarok gondolkodásáról, ezt nehéz megmondani, az én feltételezésem az, hogy nem. A mi kutatásunk a lokális emlékezetre és a lokális kapcsolatokra irányult. A határrégióban élők véleményét téves lenne kivetíteni az egész szlovákiai magyarságra. A komáromiaknak mindig is sajátos identitástudatuk volt, régebbtől bennük él az elválasztottság, a határ menti lét érzése" – magyarázta álláspontját Vajda.

A kutatók eredetileg azt akarták felderíteni, milyen kép él a hidegháborúról és a húsz éve megszűnt szocialista rendszerekről a néhai keleti blokk lakosaiban. "Révkomárom azért is érdekes ilyen szempontból, mert míg Csehországban mindenki azon igyekszik, hogy elhitesse, ő ellenezte a kommunista rendszert - holott tudják, senki nem tett ellene semmit -, a szlovákiai magyarokat ez nem érdekli. Nyugodtan beismerik, ha párttagok voltak. Számukra az a fontos, hogy ápolják magyarságukat" – magyarázta Muriel Blaive.

A két Komárom lakosaival egyébként összesen hatvan interjú készült, a felmérés a bécsi Ludwig Boltzmann Institut megbízásából valósult meg 2008–2009-ben, egy átfogó európai kutatás részeként - jegyzi meg az új Szó.