Történelmi fordulópont az ókori 9/11
2010. augusztus 26. 12:24 BBC News
Kedden volt az európai történelem egyik legmeghatározóbb, sorsfordító eseménye, Róma első kifosztásának 1600-ik évfordulója, amikor az Alarik vezette északi barbár vizigótok végigdúlták az Örök Várost, s ezzel beütötték az első szeget a hatalmas birodalom koporsójába.
A gallok i.e. 390-es betörése óta ez volt az első olyan alkalom Róma történetében, amikor egy idegen nép leigázta a birodalom központját, s ez kihatott az egész Mediterráneum politikai viszonyaira. Egy korai keresztény egyházatya, a Betlehemben élő Jeromos barátjának írott levelében kifejti, hogy a hír hallatára könnyekben tört ki. „Az esemény a torkomra forrasztotta a szót, fojtogató sírás fogott el. Meghódították a várost, amely korábban az egész világot meghódította.”
S habár Alarik maga is keresztény volt, és egy keresztény várost fosztott ki, az emberekben az az érzés támadt, hogy a pogány Róma által épített világ a darabjaira hullhat. A birodalom ugyan még néhány évtizedig fennállt, s később több barbár nép is leigázta, de a vizigótok támadásának időpontjától lehet számítani Róma nagyságának hanyatlását. Évszázadokkal később a korábbi virágzó birodalom helyét egy ex-lex állapotú, alig 30 ezer fős, lerombolt falvak alkotta terület váltotta fel.
A pogányok mindig is a legnagyszerűbb emberi alkotás lerombolásával vádolták meg a keresztényeket, akik viszont azt állítják, hogy nekik köszönhetők az antik kultúra örökségének átmentése. Német, svájci, amerikai és brit történészek, illetve régészek októberben találkoznak majd az olasz fővárosban, ahol megosztják egymással a vizigótok támadásával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit.
A konferencia egyik házigazdája a római német régészeti központ vezetője, Philipp von Rummel lesz. Arra a kérdésre, hogy 410. augusztus 24. lehetett-e az ókori világ 9/11-e, a kutató így felelet: „Még többet is jelentett. Nem tudom, hogy az emberek fognak-e kétezer év múlva beszélni a New York-i és washingtoni terrorcselekményekről, de a vizigótok támadása még ma is hatással van történelmi látásmódunkra.”
Von Rummel szerint a legújabb kutatások teljesen más képet festenek a vizigótokkal kapcsolatban, mint amely ötven évvel ezelőtt bennünk élt. „Azt tudjuk, hogy a csoport különböző népekből állt össze, amelyet egy sikeres vezér irányított. Az emberek a Római Birodalom területén belül csatlakoztak hozzájuk. Sok várost fosztottak ki, de más és más módon tették azt, néha még Róma szövetségesei is voltak. Amikor azonban a császár nem fizetett nekik többé, oldalt változtattak és Róma ellen fordultak” – mondta a kutató.
Alarik a Rómát az adriai tengerrel összekötő Via Salarián keresztül érkezett, majd amikor a rabszolgák kinyitották a kapukat, a vizigótok megrohamozták az Örök Várost, fosztogatni és gyújtogatni kezdtek. A pusztítás csak három napig tartott, majd Alarik délnek vette az irányt, hajóra szállt és Észak-Afrikába irányította csapatait. A vizigót vezér azonban sohasem érte el a gazdag római provincia partjait, mivel egy vihar következtében hadseregével együtt a hullámsírba veszett. Később, érzékelvén a bajt sok római Észak-Afrikában talált menedéket.
A mai Algéria területén levő Hippó városában élt Szent Ágoston, aki itt írta Isten városa című alapművét. A püspök Jeromoshoz hasonlóan Róma elestét nehezen tudta feldolgozni, s azt kérdezte magától: mi értelme van a világnak a birodalom bukása után?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
