Felavatták a Német Lovagrend nagymestereinek sírjait

2010. augusztus 2. 18:07 MTI

A szombaton lezajlott ünnepélyes szentelési ceremónián, amelyre a Szent János Evangelista-székesegyházban tartott szentmisét követően került sor, jelen volt a rend jelenlegi nagymestere, Bruno Platter is. A katedrális annak a vörös téglából épült várnak a része, amely a portyáikra induló lovagok egyik erőssége volt, és a ma mintegy 40 ezer lakosú kisvárost egykori német múltjára emlékezteti.

A Német Lovagrend ma is működő szerzetesrend Ausztriában és hat másik európai országban, tagjai a szegényeket, öregeket és árvákat segítik, továbbá oktatási és pasztorációs tevékenységet folytatnak. "Erős kapcsolatot érzünk ezzel a hellyel, és erőt merítünk belőle" - mondta a jelenlegi nagymester.

Az egykori német város a II. világháborút követően került Lengyelország birtokába. Mai lengyel lakosai közül is sokan büszkék városuk múltjára és az újonnan előkerült leletekre. Platter a szertartás folyamán megáldotta a három zárt tölgyfakoporsót. Az AP hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Kwidzyn az egyetlen hely, ahol a középkori nagymesterek földi maradványait megtalálták. "Nagyon nagy történelmi és régészeti értéke van ennek" - tette hozzá.

Lengyel régészek 2007-ben selyemszövetbe burkolt három csontvázat találtak a katedrális kriptájában. Egy évvel később bejelentették, hogy a DNS-vizsgálatok megerősítették feltételezésüket: a három sír három egykori nagymester - Werner von Orseln, Ludolf König és Heinrich von Plauen - földi maradványait rejti.

A három nagymestert - von Orseln 1324-1330, König 1342-1345, míg von Plauen 1410-1413 között állt a lovagrend élén - bizonyos történészek "elátkozottnak" nevezik. Von Orselnt az egyik öccse ölte meg, König a korabeli tanúk szerint mentális betegség áldozata lett, míg von Plauen börtönben végezte, ahová saját rendtársai csukták.

Ezt a területet - benne a középkorban Marienwerdernek nevezett erődöt, a mai Kwidzynt - több mint 600 évvel ezelőtt a kereszténységet a pogány poroszok között tűzzel-vassal terjesztő Német Lovagrend, a középkori Európa egyik legbefolyásosabb szerzetesrendje igazgatta. A lovagrendet 1190-ben alapították, hogy segítse a német zarándokokat a Szentföldön. Később katonai renddé vált, melynek tagjai hagyományosan fehér köpenyt viseltek, mellükön fekete kereszttel. Lengyelországba Mazóviai Konrád herceg hívta be őket 1226-ban, hogy támogassák őt a pogányok elleni harcában.

A lovagok megvetették lábukat a poroszoktól és lívektől meghódított területeken, uralmuk alá hajtva a Balti-tenger partvidékét, a mai Lengyelország északi részét. Az önállósult és a lengyel királyságra időközben súlyos veszélyt jelentő lovagrendre végül megsemmisítő csapást mértek az egyesült lengyel-litván seregek a grünwaldi (tannenbergi) ütközetben, 1410-ben, melynek éppen idén ünneplik a 600. évfordulóját.

Andrzej Krzysztofiak, Kwidzyn polgármestere bejelentette, hogy a nagymesterek porhüvelyét egy különleges üveglap alatt a nagyközönség számára is láthatóvá fogják tenni. A tetemeket fedő, eredetileg arannyal festett három selyemleplet külön elhelyezve mutatják majd be a kriptában.