Szkíta "aranyembert" találtak a kazah régészek
2010. július 21. 10:11
A kazahsztáni régészek egy szkíta, önmagát "Nap urának" nevező harcos különleges sírját tárták fel Karagandában, Asztanától keletre.
Az expedíciót vezető Arman Bejszenov szerint biztosak abban, hogy a Kencki-hegyekben egy vezető harcos sírját sikerült feltárniuk. A Kazinform hírügynökség jelentése a leletgazdag felfedezésről beszámolva azt is bemutatja, hogy a harcos egész felsőtestét aranylapok borították, amely szintén a nappal való mitikus kapcsolatra utal.
A temetkezésre az i.e. 5-4. században került sor, és bár a sírt fél évszázada felfedezték, a feltárásokra csak most került sor. Bejszenov szerint az ókorban többször kifosztották a sírkamrát, ahol, ennek ellenére is sok kincs megmaradt. A hét temetődomb közül az egyikben 130 aranytárgyat ástak ki, amelyek között díszes öveket, vagy épp helyi macskaféléket ábrázoló szobrokat is azonosítottak. A régészek emellett több száz aranydíszt, és 14 bronz nyílhegyet is megtaláltak.
A lelet igencsak hasonló az 1969-ben az Almati (Alma Ata) mellett, Isszik temetődombjában megtalált aranyember felfedezéséhez, aki egy, az i.e. 5-4. században élt szkíta herceg lehetett, és akinek sírjából 4000 aranytárgy került elő. Az aranyember azóta nemzeti szimbólummá vált, és arany fejékének mása díszíti a helyi köztársasági tér emlékművét, illetve 2006-ben Nazarbajev elnök szobrot is állíttatott neki a washingtoni kazah nagykövetség előtt.
A régészek reményei szerint az ország keleti felében folytatott ásatások többet elárulnak majd a titokzatos Napúr kilétéről, és a szkíta múlt ezen ismeretlen fejezeteiről. A feltárások helyén pedig egy szabadtéri múzeumot szeretnének létrehozni, amelyet a helyi költségvetésből finanszíroznának majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
