Lucien Hervé

2010. július 6. 09:18

(1910-2006)

Lucien Hervé magyar-francia fotóművész, a modern építészet, s elsősorban Le Corbusier épületeinek fotósa 1910. augusztus 7-én született. Hódmezővásárhelyen, Elkán László néven. Asszimiláns zsidó családban jött a világra, apja bőrnagykereskedő volt. Pestre nyolcéves korában költöztek, majd Bécsben tanult közgazdaságot, s 1929-ben Párizsba ment. Egy ideig bankban dolgozott,majd sokáig állás nélkül volt. Később divattervező lett, a szakszervezetben dolgozott, de sztrájk szervezése miatt kidobták. Zalka Máté ajánlásával 1933-ban belépett a Francia Kommunista Pártba.

Együttműködött egy Müller nevű fotóssal, aki a képeket, Elkán pedig a riportszöveget készítette. Müller megrettent Hitler és a nyugatiak müncheni egyezségétől, s 1938-ban Algírba ment. Hervé nem hagyta veszni Müllernek a párizsi Marianne magazinnal kötött szerződését, a helyébe lépett, s nevével és egy kölcsöngéppel szállította a riportokat. Abban az évben bízták meg az Eiffel-torony fotózásával, ugyanebben az esztendőben lett francia állampolgár, s zárta ki a párt "frakciózás" miatt. Párizsban találkozott Robert Capával és André Kertésszel, a háborús időkről a Vu és a Match számára készített fotóriportokat. A világháború elején rádiós kiképzést kapott, majd Dunkerque-nél német hadifogságba került.

1941 őszén egy kelet-poroszországi táborban újra kommunista szervezkedésbe kezdett, majd kalandos úton megszökött és az ellenálláshoz csatlakozott. Itt vette fel a Lucien Hervé nevet. Ekkor kezdte megvalósítani régi vágyát, elkezdett festeni, 1942-ben és 43-ban a párizsi Őszi Szalonon és a monte-carlói tavaszi tárlaton szerepelt vásznaival, s a háború utáni időkben is festéssel, de reklámgrafikával és fotózással is foglalkozott. 1947-ben másodszor is kizárták a kommunisták.

1949-ben ismerkedett meg a modern építészetnek új irányt adó Le Corbusier-vel, akinek akkor épülő marseille-i lakóépületéről egy nap alatt 650 felvételt készített. Ezután az építész "házi fotósa" lett, minden erejét a Corbusier-életmű képi újraértelmezésének szentelte, éveken át módszeresen fényképezte építészeti alkotásait. Félmillió fotójából 18 ezer kapcsolódik az ő műveihez. Első kiállítását a milánói Domus folyóirat rendezte 1951-ben.

A modern építészet számos kiválóságával került kapcsolatba, s örökítette meg alkotásaikat. Ő dokumentálta a párizsi UNESCO-palota építkezését, fotósorozatot készített az Eiffel-torony évfordulóján. Hervé fotóin újraértelmezte és -komponálja az építészetet, a fényt és árnyékot önálló elemként alkalmazta, sokszor absztrakt, geometrikus hatást keltve. Számos vándorkiállítása járta be a világot, Fotó és építészet című kollekcióját 1965-ben Budapesten is bemutatták, képeit 60 tárlaton állították ki. 2001-ben Székesfehérvárott életmű-kiállítása volt.

Ellenállási tevékenységéért 1991-ben a Becsületrend lovagja lett. Hervé 2001-ben megkapta Párizs város Fotó Nagydíját, s a Magyar Fotóművészek Szövetségének Életmű-díját, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagjává választotta.

2006. június 26-án Párizsban hunyt el. Nem sokkal halála előtt a párizsi Camera Obscura Galéria retrospektív kiállítást rendezett műveiből.