Hatvanéves a Rajna-védelmi bizottság
2010. június 30. 12:25 MTI
Fennállásának hatvanéves jubileumát és az elért látványos eredményeket ünnepli Mainzban a Rajna védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (IKSR).
Az egykor Európa szennyvízcsatornájának nevezett folyóban ma újra lazacok úsznak, s ez nem kis részben a Rajna-menti államokat tömörítő IKSR tevékenységének köszönhető. A koblenzi székhelyű szervezetet 1950-ben alapították Baselban azzal a céllal, hogy megállítsák a folyó vízminőségének rohamos romlását. A Rajna vízminősége 1970-ben érte el mélypontját, ekkor szinte alig maradt élővilág a folyóban. Mára azonban újra olyan jó, mint száz éve; a lazacok az Északi-tengertől egészen Strasbourgig úsznak fel. Jelentősen sikerült csökkenteni az árvízveszélyt is.
Az IKSR életének első évtizedeiben nagyon kevés lényegi lépés történt a folyó megmentéséért. Végül egy Basel térségében 1986-ban történt szerencsétlenség bizonyult vízválasztónak: felgyulladt a Sandoz gyógyszercég egyik raktára, és az oltásra használt víz növényvédő szert mosott be a folyóba, ezzel több száz kilométeren át jelentős halpusztulást okozva.
A szennyezés képei bejárták a világsajtót, a Rajna-menti államok pedig végre érdemi lépésre szánták rá magukat: rövid időn belül megalkották a Rajna-akciótervet a folyó vízminőségének javítására. Ennek szimbolikus eleme volt a lazacok visszatelepítése 2000-ig. A baseli szerencsétlenség után kitűzött célok között szerepelt 40 veszélyes anyag mennyiségének felére csökkentése 1995-ig. Ezt végül jelentősen sikerült túlteljesíteni.
A 250 delegáltat tömörítő IKSR programokat dolgoz ki, amelyeket az egyes tagországok egyénileg finanszíroznak és hajtanak végre. A delegáltak évente akár 80-szor is találkoznak, gyakran a szervezet koblenzi székhelyén, a folyó hosszának körülbelül felénél. Az IKSR tagja Németország, Hollandia, Franciaország, Svájc, Luxemburg és az Európai Unió, amelyet az Európai Bizottság képvisel. A szervezet szorosan együttműködik ezenkívül Ausztriával, Liechtensteinnel és a belgiumi Vallóniával.
A jövőbeli tervek között szerepel a holtágak élő folyóval való újbóli összekötése, ami a természetvédelmi előnyök mellett az árvízveszélyt is tovább csökkentené. A hajózás is egyre nagyobb szennyezést okoz, így ezen a téren is a szabályozás átgondolására van szükség. Húsz évvel ezelőtt a hajózás okozta szennyezés még alig volt mérhető. Ma a Rajna a világ egyik legforgalmasabb vízi útja.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
