Johanna nőpápáról vitázik az egyház
2010. június 22. 10:20 The Daily Telegraph
Komoly vitákat okozott a katolikus egyházban a Johanna nőpápáról készített mozifilm: sokak szerint ugyanis Johannes Anglicus sosem létezett, és alakját csak a korai reformáció során alkották meg, hogy ezzel is szégyent hozzanak Rómára.
A katolikus egyháznak, amely még a 21. század elején sem hajlandó a női papság kérdésével foglalkozni, igencsak ellentmondásos Johanna léte, aki a legenda szerint Róma utcáin egy körmenet során szülte meg gyermekét. Az igencsak vitatott történetből nemrég film készült, amelyben Johanna Wokalek bújt a főszereplő bőrébe.
A történet szerint a kilencedik században Németországban, angol szülőktől született lány a női érvényesülés lehetőségeinek hiánya miatt fiúnak álcázta magát, és belépett a bencés rendbe. Johannes Anglicus néven előbb Görögországban, majd Rómában tanult, ahol annyira lenyűgözte képességeivel az egyházi vezetést, hogy bíborossá nevezték ki, és végül 853-ban, IV. Leó halála után pápává választották. Három évig uralkodott, ám az egyik körmenet során megszülte gyermekét. A feldühödött tömeg ekkor egyesek szerint halálra kövezte, míg mások szerint hozzákötözték lovához, amely végighúzta Róma utcáin.
A katolikus egyház azonban másként látja mindezt: szerintük a nőpápát egyetlen kortárs forrás sem említi meg, és ezért a történet a protestánsok gonosz fantáziájának szüleménye. A L' Avvenira című olasz lap a Püspöki Konferencia véleményének helyet adva "kitalációnak" minősítette a történetet, és a film alkotóit „hihetetlenül korlátolt látásmóddal” vádolja.
A történet mások szerint hiteles, a probléma csupán azzal van, hogy a korszakban a pápák uralkodásáról alig maradt fenn dokumentáció. Ezt bizonyítja az a fából faragott, ma a Vatikáni Múzeumban látható, ülőrészén lyukas szék is, amelyet 600 éven át használtak arra, hogy megvizsgálják a pápajelöltek nemét.
A film alapjául szolgáló könyv szerzője, Donna Woolfolk Cross szerint az egyház reakciója érthető, hiszen ma is az a trend jellemző, miszerint minden hasonló történetet jobb elfelejteni, és kiradírozni a történelemkönyvekből. A korszak egyik történésze, Peter Stanford szerint a bizonytalanság annak köszönhető, hogy a kilencedik századi pápák kilétével kapcsolatban a mai napig nagyon sok homályos folt van, és a témával kapcsolatban főként az általában évszázadokkal később írt krónikákra kell hagyatkoznunk.
Szerinte teljesen elképzelhető a nőpápa léte, hiszen a szerzetesi csuha akármilyen alakot eltakar. Nem valószínű, hogy mindezt a protestánsok találták volna ki, hiszen nagyon sok, jóval korábban írt katolikus szöveg is megemlíti Johannát, amelyek egytől egyig elfogadták a létezését. Egy dolog biztos: VIII. János női mivoltát a 16. századig elfogadta, azóta azonban tagadja az egyház, ám az egyházfőt mégsem törölték a sorból. Erre utal, hogy utódait a mai napig az ő figyelembevételével számozzák.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
