Múlt-kor.hu

Tiltakoznak a Biszku-film letiltása ellen

2010. június 15. 15:32 MTI

Határozati javaslatban tiltakozott a parlament kulturális bizottsága a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült film letiltása ellen. A kormánypárti többségű bizottság meghallgatta a dokumentumfilm készítőit, majd annak kimondását kérte a parlamenttől, hogy személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet betiltani a történelmi dokumentumfilmeket. Az ülésen egy MSZP-s képviselő vett részt, aki szerint nem a bizottság dolga Biszku történelmi szerepének megítélése.

A parlament kulturális bizottságának keddi ülésén részleteket mutattak be a Bűn és büntetlenség című filmből, amelyet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatott Biszku Béláról, az 1956-os forradalom utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A filmet az Uránia mozi tűzte műsorára, de miután Biszku lánya, Biszku Éva Józsa azt mondta a mozi vezetőségének, hogy személyiségi jogok megsértése miatt bepereli őket, az Uránia levette műsoráról a dokumentumfilmet.

A bizottsági ülésre meghívott alkotók azt mondták, hogy Biszku Béla előzetesen írásban hozzájárult a film leforgatásához. Mivel szerintük Biszku 1957 és 1961 között közszereplő volt, nem értik, a mozi miért nem vállalta a film bemutatását. Bakos Edit, az Uránia igazgatója azzal magyarázta a premier lemondását, hogy a mozinak nincs pénze egy esetleges perben megítélt több millió forint kifizetésére.

Arról azonban a Parlamentben nem esett szó, amit az [origo] megírt: "Novák elismerte, nem voltak teljesen etikusak a film készítésekor. A két rendező-újságíró egy fiktív ifjúsági szervezet nevében kereste meg az egykori belügyminisztert, és azt mondták neki, hogy egy almanach összeállításán dolgoznak."

Menczer Erzsébet, a bizottság fideszes tagja kijelentette: a tényfeltárás minden eszközét meg kell ragadni, hogy kiderüljön, pontosan mi történt az 1956-os forradalmat követő megtorlások során. Ma a világban sok olyan ember ellen folyik eljárás, aki a holokauszttal összefüggésben követett el bűnöket - mondta a képviselő. Az ülésen az MSZP-s képviselők közül egyedüliként részt vevő Vitányi Iván viszont azt mondta, hogy nem a bizottság feladata Biszku Béla történelmi szerepének megítélése.

A kulturális bizottság megszavazta és a plenáris ülés elé terjesztette azt a határozati javaslatot, amely kimondja, személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet történelmi dokumentumfilmeket betiltani.

Biszku Béla 1921-ben született Márokpapiban (Szabolcs-Szatmár Bereg megye). Apja földműves volt. 1937-ben lakatosinasnak szegődött a Magyar Felvonó- és Gépgyárba, 1938-ban bekapcsolódott az ifjúmunkás-mozgalomba, 1944-ben felvették a kommunista pártba. 1944-1945-ben az angyalföldi fegyveres ellenállás egyik szervezője volt. 1946-tól az MKP Budapesti Pártbizottságán dolgozott. 1951-ben leváltották, a X. kerületi pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán.

1955 tavaszától a XIII. kerületi pártbizottság első titkára lett, majd a forradalom után a belügyeket, így az állambiztonság vezetését is ő kapta meg. 1957. augusztus 26-án Moszkvában tárgyalt a Nagy Imre-per előkészítéséről. 1958-tól 1971-ig, majd 1975 és 1985 között országgyűlési képviselő volt. 1961-től Kádár helyettese lett. 1972 őszén - szovjet támogatást élvezve - Komócsin Zoltánnal és híveivel szövetségben konzervatív, reformellenes politikai fordulatot akart végrehajtani, megpróbálták Kádár Jánost is megbuktatni. A KB 1978. áprilisi plénumán felmentették tisztségei alól, és nyugdíjazták. 1989 óta visszavonulva él.

Előzmények az [origo] cikkében

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Tiltakoznak a Biszku-film letiltása ellen

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra