Simon Böske, a gyógyír Trianonra

2010. június 4. 11:50 Kovács Emőke

Simon Böske, dr. Simon Sándor keszthelyi járási tisztifőorvos leányának pályafutása 1925-ben kezdődött, amikor megválasztották a Keszthelyi Korzó Szépévé, majd nem sokkal később a Siófokon megrendezett Balaton Tündére címet is elnyerte. Négy esztendő múlva a Balaton parti lány elindult az első Miss Magyarország versenyen is.

1929. január 6-án Budapesten – a Színházi Élet Erzsébet körúti szerkesztőségében – rendezték meg az első ilyen hazai megmérettetést, ahová 280 szép fiatal lány érkezett. A párizsi Le Journal című lap a Színházi Életre bízta a verseny megszervezését. Minden tizenhatodik életévét betöltött lány nevezhetett, egy portré és egy egész alakos fotó beküldésével. Ezekből választották ki a későbbi riválisokat. A győztes a 19 éves, Simon Böske lett el.

A korabeli Zalai Közlöny tudósítója így dokumentálta az eseményt: „Fél tízkor izgalmas jelenetek között mintegy 218 meghívott leány közül harmincötöt kiválasztottak, akiknek a legtöbb esélyük lehet a győzelemre. Pontosan tizenegy órakor megérkezett a soktagú zsűri is. Egy térdnadrágos fekete harisnyás őszülő francia úr, Maurice de Waleffe [a Le Journal főszerkesztője – K. E.], Pekár Gyula, a zsűri magyar elnöke, és többen mint irodalmi és művészeti kapacitások, Ince Sándor, Lukács Gyula, a Színházi Élet szerkesztői és gróf Zichy Géza mint a magyar társasági élet kiküldöttje vett élénk részt a zsűri munkájában. A zsűri hosszas tanácskozás után Simon Böskének nyújtotta a pálmát…, aki az örömtől zokogva borult édesanyja karjaiba."

A forgatókönyv ugyanaz volt, mint a későbbi szépségversenyeken: tekintélyes, idősebb férfiakból álló zsűri, mustra, a lányok nagy izgalma, végül a győztes örömkönnyei. A zsűriben egy női ítész is ült: Márkus Emília, a magyar némafilmek sztárja.

Böske, a szőkés hajú, piciny szájú, nagy kék szemű, nyúlánk, őzike alkatú 116-os sorszámú fiatal magyar lány, aki megfelelt a korszak női ideáljának, a verseny végén kijelentette, nem érti, hogy miért éppen ő nyert, hiszen „annyi szép lány van Pesten”.

A fiatal hajadon pályafutása csak most kezdődött. 1929. február 8-án már 16 nemzet lányai közt, a párizsi Miss Europa versenyen képviselte hazánkat. Ám nemcsak hogy jelen volt, hanem meg is nyerte a versenyt. „Ne csináljanak nekem viccet, mert a Dunának megyek!” – mondta Böske az eredményhirdetés után félénken és bájosan. A lányt népes koszorú ünnepelte már a fények városában is: politikusok, híres emberek zsongták körül, alig győzte a gratulációkat.

Simon Böske elnyert címe sokat jelentett a két világháború közti, a trianoni békediktátum által sújtott Magyarországnak. A keszthelyi lánynak nem más gratulált, mint a francia köztársasági elnök, a monacói fejedelem és több diplomata is - vagyis a magyar közvélemény szemében Simon Böske nemzetközi győzelme valójában méltó válasz volt a trianoni békediktátumra! Éppen ezért nagy győzelmi mámor várta Budapesten is: minden rádió az ő nevét harsogta. A korabeli lapok tudósítása folyton folyvást a mámoros közhangulat okáról zengedez: „a magyarság diadalát is jelenti, s az Európa szépségkirálynője címmel feldíszített keszthelyi lány dicsőségéből fény sugárzik szülővárosára is.”

Miss Európa a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után március 13-án végre megérkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Oly sokan voltak, hogy a rendőrséget is ki kellet vezényelni. A vonat érkezésekor már kordonokat is felállítottak, csak a lovasrendőrök tudták megfékezni az ujjongó embereket. Több köszöntő beszéd hangzott el, amelyek közül az egyik városvezető szólamai érzékeltetik legjobban, hogy a kis balatoni lány győzelmét a revízió lázában égő Magyarország miképpen is értékelte: „Budapest Székesfőváros főpolgármestere nevében üdvözlöm Önt, aki diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között. Ezt a győzelmet külső testi szépsége szerezte meg, kívánom, hogy az élet a belső lelki szépségen keresztül adjon ennél is nagyobb örömet: megelégedést és boldogságot.”

Böske – talán addigra már elsajátítva a válaszadási technikákat – hasonló szellemiségben felelt: „Végtelenül örülök ennek a szeretetteljes fogadtatásnak és hálásan köszönöm Budapest székesfőváros üdvözlését. Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa és ezzel s magyar népnek szerezhettem dicsőséget. Egész fővárosomat, Budapestet végtelen nagy szeretettel köszöntöm és nagyon örülök, hogy újból itthon lehetek.” Mindezek után az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol később bált rendeztek tiszteletére.

Simon Böske életének további alakulása elolvasható a Múlt-kor történelmi magazin jövő héten megjelenő nyári számában.