Mítoszok, legendák, Trianon
2012. június 4. 15:02
A hajózható patakok balladája
A trianoni határvonalak kijelölésekor újabb és újabb történetek születtek arról, hogy antant szakértőit hogyan vezették félre az utódállamok képviselői. A kor publicisztikáiban az utódállamok képviselői rendszeresen hamisítókként tűntek fel, akik alig észrevehető patakokat, vízfolyásokat hajózhatónak mondták. Az antanthatalmak pedig kellő tudás hiányában döntöttek a térség sorsáról. A határokat elméletileg etnikai alapon húzták meg, de stratégiai és hatalmi elvek alapján mindig korrigálták őket, olyannyira, hogy az eredeti elképzelések sokszor feledésbe merültek.
Az egyik eset szerint Sátoraljaújhelynél a csehek hajózhatónak hazudták a Ronyvát. Amikor kijött az antant-bizottság felmérni a környéket, a csehek tüzet gyújtottak a patakparton, pokrócot lengettek felette és azt mondták a franciáknak és a briteknek, hogy ott megy egy gőzhajó.
A helyi sajtó egyébként 1919 és 1927 között nem is említhette a hajózhatóság ügyét. A patak mindig gondot jelentett a városnak. Szabályozására csak jóval a háború után került sor, mivel csehszlovák hozzájárulás is kellett hozzá. A kiöntött patak hatalmas károkat okozott a magyar oldalon. Döntés végül 1928-ben született, ekkor kezdődhettek meg az árvíz-mentesítési munkálatok, és ekkor indult meg a szóbeszéd a Ronyva „hajózhatóságáról”.
A Revíziós Liga idegen nyelvű, fényképes brosúrában mutatta be a békeszerződés képtelen helyzeteit: a szétszabdalt majorokat, utakat, birtokokat. Itt szerepel egy kép a Ronyvában fürdő gyerekekkel és egy kutyával, aminek a feje Magyarországon, de a farka már Csehszlovákiában van.
A legenda gyorsan terjed, 1927-től már a fővárosban is beszéltek róla, de legszélesebb ismertséget 1938 őszén szerzett, amikor több újságcikk is megörökítette. A helytörténeti munkákban és a sátoraljaújhelyi sajtóban azonban nem szerepel a hajózható Ronyva képe. Hasonló legendák születtek, Balassagyarmat, Hont és Nógrád vármegyékben az Ipoly folyóval kapcsolatban. Mindkét helyszínen a határ kérdése valóban vitatott volt egy darabig, de nem a folyók, hanem az értékes vasútvonalak miatt.
Ahogy látható, a kötet nem a már jól ismert, mindig hangsúlyozott száraz tényeket adja vissza, hanem új megközelítésben foglalkozik a témával. A legendákat több forrásból igyekszik, hol megcáfolni, hol pedig alátámasztani a szerző.
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. Jaffa Kiadó, Bp., 2010. 180 o. 2940 Ft.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
