Trianon 90: a máig élő trauma
2010. június 3. 21:19 MTI
Államkoncepciók, az integrációs próbálkozások és az etnikai ellentétek
A trianoni békeszerződés mellett a közép-európai egységtörekvésekről és a nacionalizmusról is beszéltek az előadók szerdán a magyar, francia, osztrák, román és szlovák történészek részvételével tartott budapesti konferencia első napján.
Az 1920 utáni Kárpát-medencei államkoncepciókról szóló rendezvényen Francois Laquieze, a budapesti francia nagykövetség tanácsosa kifejtette: tudja, hogy a trianoni békeszerződés 90 év elteltével is fájdalmas a magyarok számára. Hozzátette, minél szélesebb körben kell megvitatni minden történelmi eseményt, így az igazságtalannak ítélteteket is, mert ez segíthet a konfliktusok feloldásában.
Ormos Mária történész az első világháborút követő integrációs törekvésekről és elhalásukról beszélt, felidézve, hogy ekkor jelent meg újra a közgondolkodásban az egységes Közép-Európa. A térségben élő nemzetek céljai azonban összeegyeztethetetlennek bizonyultak, a nagyhatalmak - Németország és Oroszország - befolyását erősíteni szándékozó elképzelések pedig ellenállást váltottak ki.
Emlékeztetett, hogy 1918-ban Berlin az Ausztriával és Magyarországgal kötendő vámszövetséget, valamint közös hadsereg felállítását fontolgatta. Németország azonban elveszítette a háborút, "és miután a két nagy rivális elvérzett, Közép-Európa senki földje lett, kiürült" - folytatta. A történész arra is kitért, hogy - miközben az átalakulásnak nagy vesztesei is voltak - több kis nemzet lehetőséget kapott az államszervezésre. Az etnikai ellentétek azonban nem szűntek meg.
A békeszerződés után Magyarország szinte minden szomszédjával szembekerült, s a politikai élet összes szereplője a trianoni békeszerződés revíziójára törekedett - fejtette ki Ormos Mária, hangsúlyozva, hogy a baloldali és liberális politikusok az etnikai alapú, míg a kormány az optimális - vagyis az elérhető legszélesebb - revíziót szorgalmazta, a szélsőjobb pedig a "mindent vissza" követelésével élt.
A professzor a Közép-Európa egységesítését célzó törekvésekről elmondta, hogy azokat javarészt gazdasági megfontolások hívták életre. Egységes koncepció azonban nem született sem német, sem francia kezdeményezésre, és végül a britek is arra jutottak, hogy nem engedhetik meg maguknak a térségbeli kiadások növelését - mondta. Megemlítette, hogy a regionális egység szükségességében Magyarországon egyetértett a konzervatív Bethlen István és Teleki Pál, és ezt vallotta a liberális Gratz Gusztáv, valamint a szociáldemokrata Mónus Illés is.
Az eltérő elképzelések és a gazdasági válság hatására azonban az egységtörekvések elhaltak. A végső csapást az adta meg, hogy Németország új vezetője, Adolf Hitler csupán nyersanyag- és élelmiszerszállítóként tekintett Közép-Európára, valamint "felvonulási területet" látott a régióban. A föderatív tervek így csak az újabb világháborút követően kerültek ismét elő - mutatott rá Ormos Mária
Horst Haselsteiner, az MTA tiszteletbeli tagja, a Bécsi Egyetem oktatója előadásában azt mondta: az első világháborút lezáró békeszerződések megkötésekor gyakran nem a józanság, a méltányosság, hanem a revansvágy, a "jaj a legyőzöttöknek" szemlélet érvényesült. Azonban, mint mondta, a francia, a brit, az olasz és a legtöbb közép-európai nemzet más megoldást nem fogadott volna el. Ezért a történész a trianoni békeszerződést a győztesek elkerülhetetlen tévedésének nevezte.
Dusan Kovac, a Szlovák Tudományos Akadémia tagja kifejtette, hogy a soknemzetiségű Magyar Királyság nemzetállammá alakításának 19. századi terve konfliktust okozott a többségi nemzet és a kisebbségek között. Mint mondta, ez hozzájárult ahhoz, hogy a szlovákok a magyarok helyett egyre inkább a csehekkel kerestek együttműködést. A világháborút lezáró békeszerződésekről szólva kijelentette, azok a nemzetállam elvét erősítették, így a nacionalizmus a politikai gondolkodás uralkodó áramlata maradt a következő évtizedekben.
A Koncepciók államról és nemzetről a Kárpát-medencében Trianon óta című kétnapos konferenciát a Budapesti Francia Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezte, a Budapesti Szlovák Intézet részvételével. A konferencia meghívója előadóként tüntette föl Martonyi János külügyminisztert is, ő azonban - Maróth Miklós MTA-alelnök közlése szerint - a kormányzati átadás-átvétel miatt nem jelent meg.